Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)

Történettudományok - B. Horváth Csilla: A Mecsek Egyesület története II. (1917–1948)

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) 143-157 Pécs, 1993 A Mecsek Egyesület története II. 1917-1948 B. HORVÁTH Csilla Az egyesület élete a szerb megszállás alatt Az 1916-ban a 25. évfordulóját szerényen ünneplő Mecsek Egyesület további ténykedésére is rányomta bélyegét a folytatódó háború. Szinte teljes tétlenségre voltak kárhoztatva. Az erdőben levő padokat ellopták, a Kardos úti menedékházba betörtek, pénzük nagy részén hadikönyveket vásároltak. Az útjelzéseiknek csak egy részét tudták felújítani.

1 Ugyanakkor megkezdték a gyűjtést Bokor Emil orvos emlékére felállítandó pihenőpadra

2 A nehézségek ellenére 1917-ben megjelent az évkönyvük, benne Balog Károly: A virágos Mecsek с cikke, de a magas nyomdai költségek miatt a növényekről készült festményeket már nem tudták közölni.

3 1918-ban a sétautak karbantartását a Magyar Turista Szövetségtől kapott 5000 korona segítségével tudták elvégezni.

4 Ugyanebben az évben pályázatot hirdettek gimnazisták részére "turisztikai" élmény leírására és mecseki fényképek készítésére. Pályadíjnak a Turistaság és Alpinizmus с folyóirat fölös példányait ajánlották föl.

5 Anyagi gondjaik ellenére ebben az évben még megjelent Kiss József Mecseki útmutatójának 5., javított kiadása "egyáltalán nem háborús nyomdai és könyvkötői kiállításban."

6 1919. nyarán felavatták az Emil pihenőt.

7 A politikai eseményekről is volt véleményük: tiltakoztak Pécs városának Szerbiához való csatolása ellen.

8 Csekély hasznunk is származoatt a háborúból. 1916-1919 elejéig a Mandulásban a katonaság nyúltenyésztő telepet bérelt a várostól. Miután a katonaság elhagyta a telepet, a Mecsek Egyesület deszkát és drótkerítést kapott a misinai őrház számára.

9 1919-1921 között szinte teljesen szünetelt tevékenységük. Az egyesületet súlyos veszteség érte Balog Károly halálával

10 Új elnököt csak 1922-ben választottak Nendtvich Andor polgármester személyében. Útjelzéseiket nem tudták javítani, mert a demarkációs vonal a Mecseken keresztül húzódott. Erdőmesteri rendeletben szabályozták a Mecseken való közlekedést is: "Engedély nélkül az erdőben járkálni, gombát szedni és a demarkációs vonal közelében járni szigorúan tilos. Sétálás vagy fahordás csak a Mecsek Egyesület által számozott utakon vagy kocsiúton szabad."

11 1918 óta már az évkönyvet sem tudták megjelentetni. Ezért Kiss József titkár a Turistaság és Alpinizmus c. országos lapban számolt be az 1920-2l-es évek történéseiről. Ezek rövid összegezése szerint: a stratégiailag fontos misinai kilátónál katonai barakkot építettek a szerbek. Az építőanyagot a város biztosította a régi honvéd sátortáborból, s a szállítást azonban a szerbek végezték.

12 Sok kár érte a Mecseken létesített kiránduló helyeket is. A fákat kivágták a Kardos út mellől. Megrongálták a francia emlékművet. A sétautak menti padok nagy részét elégették. A Széchenyi-téren álló időjárásjelző házikóból kilopták az eszközöket. A cirkáló őrjáratok megtámadták az arra járókat és a zaklatások mellett sok esetben értéktárgyaikat is elvitték.

13 A két év alatt csak egyszer tartottak választmányi ülést. Az évi rendes közgyűlésüket is elhalasztották „a várva várt felszabadulásig."

14 A szerbek távozása után azonnal megindultak a kirándulók a turizmus számára visszahódítani a Mecseket. 1921 kora őszén már egy budapesti turista csoportot fogadtak. Abaligetről mentek a Tubesre, a János kilátón, a Kiss József kilátón és a Tettyén át értek a városba. Petőcz pusztán ekkor még álltak a demarkációs vonal deszkából ácsolt őrházai. A budapesti turisták így írták le ellentmondásos élményeiket: "A Remeteréten vandál pusztítást vittek véghez a szerbek, letarolták jódarabon az egész hegyoldalt. A demarkációs vonalon, igaz, hogy már nem a szerb, hanem a mi derék kakastollas csendőreink, akik a pénz kicserélés tartalmára zárták még el a fölszabadult területet az anyaországtól."

15 A megújulás első évtizede A szerbek kivonulása után az egyesület tagjai elsősorban a Mecsek létesítményeiben okozott károkat vették számba. A felmérések után rögtön megindult a helyreállítás: a pihenők és a padok felállítása. Valamint kapcsolatot létesítettek az ország jelentős turista egyesületeivel és idegenforgalmi hivatalaival, a szervezett turizmus