Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)

Történettudományok - Bezerédy Győző: A pécsi Stock-ház története

140 KJ) ft * f á ' "" * * 6. ábra. Az épület az 1933. évi átalakítás után. A földszinten Baranyák György hentes üzlete. A manzárd ablakai fölött ekkorra már elbontották a tympanonos záródásokat, valamint a padlásablakokat, amelyek a magtárként használt padlás emlékei voltak. A szónak valóban van egy ilyen jelentése is, ennek ellenére teljesen valószínűtlen az, hogy erről nevezték el az épületet, még akkor is, ha a Szigeti külvárosban ritka volt az emeletes ház. Ritka volt, de volt emeletes ház, és sokkal inkább emeletes, mint ez, mivel a Stock ház nem emeletes, csak manzardos jellegű. Az sem valószínű, hogy a pálcáról kapta a ház a nevét, ez az okfejtés túlságosan is mai ízű. A megoldás a Stock szónak egy harmadik, régebben használatos elnevezéséből adódik. A szó régi jelentése: börtön, tömlöc, fogház.

19 (Ballagi Mór: Német és Magyar szótár. Pest, 1867.). Az épületet erről nevezték el. Ezt az is alátámasztja, hogy amikor 1900-ban a régi barakkok helyén felépítették az I. Ferenc József laktanyát, a telek északi oldalán az új parancsnoki épület mellett alakították ki a börtönépületet, s a tervrajzon ezt a megjelölést írták az új börtönépület tervei mellé: Stock ház (azaz: tömlöcház).

20 Mindez azt is bizonyítja, hogy a Stock ház elnevezés nem a pécsiek elnevezéséből ered, az épületnek hivatalosan is ez volt a neve! Észrevételek az épületről Felmérési rajzok, a századfordulós fényképfelvételek egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a Stock házat számtalanszor átalakították. Nagyon alapos falkutatás tudná csak kideríteni azt, hogy melyek az eredeti részek, s melyek épültek később. Feltételezhetően az épület külső homlokzatai eredetiek. Igen kétséges a manzardos beépítés. A már idézett Protocollum Civitatis (1767 év. 338. szám) szerint a földszinten kocsma volt, a "palláson" gabonát tároltak. Meglehet, hogy ekkor még beépítetlen a manzárd s a hatalmas barokk tető alatt magtárat (granariumot) alakítottak ki. Talán az első időben a lépcsőfeljáró a toronyban volt kialakítva. A tetőtér beépítése és ott a szobák kialakítása történhetett a parancsnokság beköltözése után; a már említett metszeten ugyanis nagy tetőszerkezet látszik, manzardos beépítés azonban nem. Ezt is csak a műemléki kutatás tudja majd pro vagy contra bizonyítani, ugyancsak, ahogy a hajdani szabadkéményes konyha helyét, a torony rendeltetését, stb. Az 1933-as átalakítás, úgy tűnik, sokkal többet változtatott az épületen, mint ahogy a már idézett költségvetésből kiderült. A manzardszobák ablakkereteit átalakították, a padlásablakokat megszüntették, ezzel az épület jellegében gyökeresen megváltozott. A tető nagy felületét a padlásablakok azelőtt megtörték. Az ablakok eltüntetése után egyhangú, nagy tető felületet alakítottak ki, amit az 1980-as években lezajlott renováláskor (és egyben műemléki helyreállításkor) korrigáltak egyéb előnytelen átalakítások megszüntetésével együtt. Jelenleg az egykori Fonyó-ház hozzávetőleg az eredeti formájában lett visszaállítva.