Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)

Régészet - Sonkoly Károly: Két pécsi ház. (A Szent István tér 9. sz. Orlovics- és Sey házak)

125 félköríves stilus egyik vállfájának, amely a német szakirodalomban a "florentinische stil" nevet kapta, mivel a firenzei quattrocento építészetének erős hatása figyelhető meg az ide sorolható műveken, elsősorban a homlokzatokon. (HITCHCOCK, 53-56.; BÖRSCH-SUPAN, 142-143.) Ezen irányzat gyökereit valahol a francia forradalmi építészetnél kereshetjük (KAUFMANN, passim), amellyel a századelőn Párizsban tanuló, fiatal, német építészek kerültek kapcsolatba. (HITCHCOCK, 47.-; HEDERER, 18.; MILDE, 38.-; NERINGER, passim) Nem hagyható említés nélkül J.-N.-L. Durand elméleti munkásságának hatása. (HITCHCOCK, 47.-) A "firenzei stílus" gyorsan elterjedt a német nyelvterület és peremvidékei historizáló építészetében. (HITCHCOCK, 56.-; MILDE, passim) Berlinben is már az 1830-as évek elején felbukkant Karl Friedrich Schinkelnél (HITCHCOCK, 66.), s a század közepéről több, itteni példáját ismerjük (BÖRSCH-SUPAN, S. 142., Abb. 470-478.), de nem tesz szert akkora jelentőségre, nem születnek e stílusban olyan, nagyszabású épületek, mint Münchenben. (HITCHCOCK, 53-56.; HEDERER, passim) A század közepén a "firenzei stílus"elemei felbukkannak Magyarországon is, kimutathatóan müncheni hatásra, legkorábban Hild Józsefnél. (RADOS, 37., 130., 63., X.t., 101-104.,L.t.; KOMÁRIK 1984., 158.) Gyakori akövetkező évtizedek erősödő neoreneszansz stílusáramlatának idején (MNG 1981. 18.-, 24.-; KOMÁRIK 1984. 158160.), különösen Ybl Miklósnál, aki 1840-4l-ben Münchenben is megfordult. (YBL, passsim.) A szóbanforgó motívumnak több példáját ismerjük Pécsett abból az időszakból, amikor már általánosan bevett építészeti toposszá vált, nem is a félköríves stílus, hanem inkább az érett historizmus idején. Ezek közé tartoznak például a Körösztös Imre által 1878-ban tervezett, Sörház u. 1. sz. sarokház (MADAS 1985. II. 909.), és a volt Pénzügyigazgatóság Király utcai (Kossuth L. u. 11.), kétemeletes épületének főhomlokzata 1872-ből. (MADAS 1978. 332.) amely feltehetően az ismert forrásokban kivitelezőként szereplő Ivánkovits István műve (MADAS 1978. 332.). A szegedi származású Ivánkovits 1863-ban a müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult építészetet, s utána Pécsett telepedett le. (SOMOGYI, 181.; JÁSZAI, 150.; MADAS 1978. passim) A Pénzügyigazgatóság éülete a 10. ábra. Az utcai épület főhomlokzata 1991-ben