Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)

Régészet - Sonkoly Károly: Két pécsi ház. (A Szent István tér 9. sz. Orlovics- és Sey házak)

122 7. ábra. Pécs 1865-ös, színezett birtoktérképének részlete a Szent István tér tér 9. sz. telekkel kaputól jobbra, a lábazati résznél lévó csengőfogantyú, s a kapualji, neogótikus, öntöttvas sárkaparó. A kapunyflást habarcsból kialakított, kváderezett ív zárja, amelynek felső vonala csúcsíves. Hasonlóak, de meredekebb ívűek a három, félkörös záródású, földszinti ablak felett lévő tagozatok (megmunkált kőtömbökből épített teherelhárító ívek imitációi), amelyek szintén a vállpárkányról indulnak. Az ablakok alatti, tárcsás díszű kötények kis eltéréssel megegyeznek a földszinten és az emeleten is. A két szintet elválasztó, profilait övpárkány alsó részén fogsordísz van. A négy, szintén félköríves záródású, emeleti ablak alatt is könyöklőpárkány fut végig, amelyet a golyváznak a nyílásokat közrefogó, egyszerű pilaszterek. A kis kiülésű, visszafogott, neoreneszánsz ablakkereteléseknél csak az erősebben kiugró pilaszterfók és szemöldökpárkányok jelentkeznek hangsúlyos elemként. Az ablakok feletti ívháromszögekben még két-két tárcsadísz is látható. A főhomlokzatot lezáró, kiálló főpárkányt leveles díszű fekvőkonzolok sora tartja. Ezek a pécsi Zsolnay-gyárban készültek terrakottából. Említésre méltók az ablakok szép nyílászárói, a középlécek faragott, leveles-volutás záródíszével. A helyreállítás előtt az egész homlokzat egységesen drapp színűre volt festve. A ház udvari homlokzatai nélkülöznek mindenféle díszítést, s a főpárkány is egészen egyszerű, A kapunyílás itt is szegmentíves záródású. Az emelet külső, vasbeton lépcsője és az. ide szolgáló ajtók másodlagos kialakításúak. Az épület kéttraktusos, utcai szárnya alatt dongaboltozatos kéregpince van. Lejárata a kapualjból nyílik. A ház alapja terméskőből, a felmenő falak pedig nagyméretű téglából készültek. A földszinten a telek adottságai miatt olyan volt a zárt sorú beépítés lehetősége, amely szabálytalan alaprajzú helyiségeket eredményezett. Az Éi részen levő kapualj járószintje alacsonyabb, ezért a lépcsőház előtere - ahonnan a földszinti helyiségekbe vezető ajtók nyílnak - néhány lépcsővel közelíthető meg a D-i oldalon. Az udvari szárnynál egy oldalajtó is van. Figyelemre méltó a lebegő, háromkarú lépcső kései romantikus stílusú, öntöttvas korlátja. A jó beosztású ház emeletén egy, kis méretei ellenére is hatásos előtérbe jutunk. Innen kétszárnyú ajtó nyílik a középső nagyszobába. Mindkét szinten az utcai traktusban vannak a reprezentatívabb kialakítású és funkciójú helyiségek, míg az udvar felé és az oldalszárnyban kisebb szobák, konyhák, mellékhelyiségek találhatók. Ezen a részen, a földszinten és az emeleten is több, másodlagos válaszfallal kell számolnunk. Az enteriőrök egykori gazdagságának tanúi a kutatás során, rossz állapotban feltárt, sokszor csak nyomokban ránkmaradt, secco technikával készült, polikróm, az érett historizmus stílusjegyeit viselő, ornamentális falfestések, amelyek elsősorban a lakószobák és az emeleti előtér mennyezeteit díszítették. Az átlagos kvalitású, sablonnal kivitelezett munka mesterét - a vonatkozó források híján - nem ismerjük, hasonlóan több más, a 19. sz. második felére datálható, pécsi díszítőfestéshez.

12 Készítésükhöz minden bizonnyal az elterjedt mintakönyveket használták fel. A kor ismert díszítőfestője volt Pécsett Buday Károly, aki a Vasváryvilla dekorálását végezte 1885-86-ban (ROMVÁRY 1987. 169./ 31. j., 173., 174.), s ő lehetett a mestere a Vasváryház (Kossuth L. u. 19.) emeleti szalonja mennyezetének is. (ROMVÁRY 1989.275., 42-45. kép) A Szent István tér 9. főépületében találtakhoz hasonló, azzal egykorú falfestések maradványait a kerti házban is feltártuk. Az iratokból ismerjük az építész, Táky József nevét, s szerencsés módon a ház általa szignált tervrajza is fennmaradt.

13 Nem csak mint kivitelező ellenjegyezte az építési engedély kérelméhez mellékelt tervet, hanem б is készítette. Bizonyíték erre az is, hogy ugyanazon kéztől valók a rajz feliratai és a szignó. Bár építészként írta alá nevét, nem valószínű, hogy mérnök lett volna. Minden bizonnyal egyszerű építőmesterként dolgozott. Pécsett, a Kálvária utcában lakott, az 1980-ban lebontott, akkor