Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)

Régészet - G. Sándor Mária: A pécsi püspökvár feltárt középkori egyházi és világi épületei

112 már korábban a fentiekben elmondottak alapján a belsővárba helyezte az egyetem épületét, de annak pontos helyét és alaprajzi elrendezését csak a régészeti feltárással és kutatással sikerült tisztázni. 12. ábra. Címerkő az egyetem Nagyterméből. XIV. század hatvanas évei. 1. FÜLEP (1983) 3-4. 2. GYÓRFFY (1987) 356-362. 3. DERCSÉNYI-POGÁNY-SZENTKIRÁLYI (1966) 212-217. 4. HAÜY (1687) 5. HERMANG (1754) 6. GYÓRFFY (1987) 359. 7. A várban 1967-ben indult meg a régészeti kutatás, amelyet jelen sorok írója dr. Gerő Győző közreműködésével végez. 8. PETROVICH (1963) in JPMÉ 180. - Petrovich úgy értelmezi, hogy a kápolna épülete a Székesegyház északi oldalához hozzáépített volt. Az ásatás a Székesegyháztól északra tárta fel a kápolnát, amely azonban attól kissé távolabb állott és azzal nem volt összeépítve. 9. BÉKEFI (1909) 13. - Viterbo 1367. szeptember 1. V. Orbán pápa helybenhagyja a pécsi egyetem alapítását. 10. BÉKEFI (1909) 27-30. 11. Művészet I. Lajos (1982) 139-144. Kat. szám, M E. 272-275. A Püspökvár, valamint a várfalak közép- és törökkori erődítéseinek több mint egy évtizede folyó ásatása már eddig is igen jelentős tudományos eredményeket hozott a vár és a város középkori története szempontjából egyaránt. A pécsi Püspökvárban, valamint a vár és város erődítésrendszere kutatásának és feltárásának régészeti, történeti és művészettörténeti szempontból legfontosabb eredményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze: A középkori vár topográfiai és stratigráfiai kérdéseinek jelentős mértékben történő tisztázása, így többek között a Keresztelő Szent János társaskáptalan XIII-XIV. századi templomának felfedezése, alaprajzának és építési korszakainak megállapítása. A XIV. század közepén épült Aranyos Mária kápolna meglétét az oklevelekből már ismertük, helyét és alaprajzát azonban csak a régészeti kutatás tisztázta. Az ott előkerült gótikus szoborlelet a magyar művészettörténet eddigi ismereteit nagy mértékben gazdagítja. Ugyancsak jelentős adatok kerültek napvilágra a Püspökvár Х1-ХП1. századi beépítéséről, valamint a XIV. században bekövetkezett topográfiai átrendeződésről. Végül a magyar művelődéstörténet számára kiemelkedő eredménynek tartható az első magyar egyetem történészek és irodalomtörténészek által már korábban a várban feltételezett épülete pontos helyének megállapítása és feltárása, valamint alaprajzának és felépítésének lényegi tisztázása. A középkori egyetem védőépületében

29 terv szerint "A pécsi középkor és gótikus szobrai", с kiállítás kap helyet, amelyben bemutatásra kerülnének a Püspökvár és a város középkori történetének régészeti emlékei, köztük elsősorban a gótikus szoborlelet is. Marosi Ernő a már korábban előkerült reliefeket is az Aranyos Mária kápolnából származtatja. A kápolna területéről előkerült szoborlelet vizsgálata arra mutat, hogy ezek eredetileg összetartoznak. 12. MAROSI (1987) in Művészet (1987) II. 250-268. 13. BÉKEFI (1909) 62. 14. EVLIA (1904) 195-203. 15. KLANICZAY (1974) in ITK (1974) 161-178. 16. SZÉKELY (1967) in JPMÉ (1967) 155-174. 17. FÜGEDI (1967) in JBT (1967) 97-107., 106. 18. SZÉKELY (1967) in JPMÉ (1967) 155-167. 19. KLANICZAY (1974) in ITK LXXVIII. (1974) 161-178. 20. PETROVICH (1966) in JPMÉ (1966) 163-164. 21. SZÉKELY (1985) in ELTE tört. (1985) 9-14. 22. KLANICZAY (1985) in PMI 67-76. 23. GABRIEL (1969) 9-37. 24. PETROVICH (1963) in JPMÉ (1963) 178-185. Jegyzetek