Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)

Régészet - Finnegan, Michael–Szalay, Ferenc: Population Distance Between Late Roman Period to 11th Century Arpadiam Age Populations as Determined by Non-metric Trait Analysis

104 TÓTH, T. (1963): Methodischen Fragen in der historischen Anthropologie. -Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici. 55, 551-554. TÓTH, T. (1967): On the Diagnostic Significance of Morphological Characters. I. - Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici. 59, 443-454. Szerzők a Pécs, Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályának antropológiai gyűjteményéből kiválasztott hét szérián a koponya non-metrikus jellegeit vizsgálták. A munka a Kárpát-medencei népvándorláskor és XI. század között élt népességek egymás közötti biológiai távolságát kutató összefoglaló tanulmány része, a Déldunántúli régiót hivatott képviselni. A csontvázak közül kiválasztott férfi-női reprezentatív mintákon a koponya 42 anatómiai variációját (nonmetrikus jellegét) vizsgálták, a kapott adatok megfelelő statisztikai feldolgozása után megbecsülték az egyes népességek biológiai közelségének mértékét. A módszer rendkívüli előnye az, hogy további adatokat szolgáltat a régmúltban élt népességek egymás közötti biológiai kapcsolatainak kutatásához. A régészeti módszerekkel és az eddig leginkább alkalmazott (koponyaméretek alapján számított) Penrose-távolsággal feltételezett népességek közötti összefüggések így tovább analizálhatók. A népvándorláskor és az első ezredforduló populációs vizsgáltai több szempontból is jelentősek. Csak régészeti és történettudományi adatokból ugyanis nagyon nehezen ítélhető meg a későrómai és az avar népesség továbbélésének kérdése. A nonmetrikus jellegek WENGER, S. (1968): Data of the Anthropology of the Avar Period Cemetery at Kékesd. -Anthrop. Hung. 8, 59-96. ZOFFMANN, Zs. (1969-70): Anthropological Analysis of the Cemetery at Zengővárkony and the Neolithical Lengyel Culture in SWHungary. -J.P.M.É. 14-15, 53-70. analízise alapján feltételezett "rokonsági kapcsolatokról" az összefoglaló ábrák alapján szerezhetünk tudomást. A legnagyobb hasonlóságot Eilend és Kékesd avar kori és Majs Árpád kori népessége mutatja. A Pécs, Székesfehérvár utcai római széria Nagypall avar lakosságához áll legközelebb és így kapcsolódik az előbb említett három szériához. Az évezredekkel korábban élt zengővárkonyi újkőkori népesség biológiai eltérősége csak tovább erősiti az eddigi feltételezések helyességét. A Pécs, István téri későrómai népesség nagyfokú különbözőségét viszont egyelőre sem régészeti, sem biológiai módszerekkel nem tudjuk magyarázni. A Pécs, Székesfehérvár utcai és a Pécs, István téri ásatás ugyanis valójában egyetlen nagy temető, Sopianae III-IV. századi temetőjének területén történt. Az innen előkerült népesség nagyfokú eltérése talán a lakosság heterogenitásának köszönhető. További vizsgálatokkal egyrészt a non-metrikus jellegek analízisével és a Penrose-számításokkal feltételezett összefüggések összehasonlítása, valamint a többi magyarországi vizsgált szériával való összevetés fog megtörténni. Biológiai távolság vizsgalata non-metrikus jellegek segítségével a keso romai kortól az Árpád korig terjedő időszakban élt népességek között Michael FINNEGAN és SZÁLAI Ferenc