Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Régészet - Kiss, Attila: Zur Zeitstelling des „münzdatierten” awarischen Fürstengrabes von Kunágota

MÜNZDATIERTES AWARISCHE FÜRSTENGRAB 81 Nagy, 1973 Németh, 1971 Nepper—Máté, 1980 Ötlet, 1981 Pohl, 1987 Pohl, 1988 Pulszky, 1874 /Ъ/íz*?, 1897 Rhé—

Fettich, 1931 Äo#üa, 1986 Ross, 1965 Salamon—Erdélyi, 1971 Simon, 1983 Simonová, 1976 SkroviSte, 1989 Smilenko, 1965 Say, 1956 №г#у S.: Le Nécropole de Mecka. Inventaria Archaeologica. Jugoslavija Fasc. 17. Beograd, 1973. Németh F.: Avar fejedelem a homokbányában. (Awarischer Fürst in der Sandgrube) ÉéT 26. 1971. 611—614. M. Nepper I.—

Sz. Máté M.: A HajdúBihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége (1977—1980). (Leletkataszter) — The archaeological Activity of the Museum in Hajdú-Bihar County in the Years, 1977—1980. (A Survey of Finds). DMÉ, 1980, 95— 114,115. Otlet, R. L.: The Avar Treasure. London, 1981. Pohl W.

: Das awarische Khaganat und andere Gentes im Karpatenbecken (6— 8. Jh.) in: Die Völker Südosteuropas im 6. bis 8. Jahrhundert, (hrg: Hansel, B.) Südosteuropa Jahrbuch 17. 1987. 41—52. Pohl, W.: Die Awaren. Ein Steppenvolk in Mitteleuropa. 567—822 n. Chr. München, 1988. Pulszky F.: A magyarországi avar leletekről. (Über die ungarländischen Awarenfunde) Magyar Tudományos Akadémia. Értekezések a történelmi tudományok köréből. Ш, 8. Budapest, 1874. Pulszky F.: Magyarország archaeologiája. П. (Die Archäologie von Ungarn) П. Budapest, 1897. Rhé, Gy.—Fettich, N.: Jutas und öskü. Zwei Gräberfelder aus der Völkerwanderungszeitin Ungarn. Prag, 1931. Roffia E.: La Necropoli longobarda di Trezzo sull'Adda. Richerche di Archeológia altomedievale e médiévale 12—13. 1986. Ross M. С: Catalogue of the Byzantine and Early Medieval Antiquities in the Dumbarton Oaks Collection. Washington, 1965. Salamon A.

—Erdélyi I.: Das völkerwanderungszeitliche Gräberfeld von Kömye. Studia Archaeologica 5. Budapest, 1971. SimonL.: Nagykőrös és környékeavarkori topográfiája. A nagykőrösi avar fejedelmi kard. Topography of Nagykőrös and its Environs in the Avar Period. The avar princely sword from Nagykőrös. Az Arany János Múzeum kismonográfíái. 4. Nagykőrös, 1983. Simonová E.: Das spätawarenzeitliche Gräberfeld von Toponár. MittArchlnst 6. 1976. 69—74. Skrovisce na han Kubrat. Kultúra na bolgari, hazari, slavjani. Sofia, 1989. Smilenko A. T. : Glodoski skarbi. The Glodosy Treasure. Kiev, 1965. Cs. Sós A.: Die Awaren. in: Archäologische Fundein Ungarn, (hrg: Thomas E.) Budapest, 1956. 315—342. Sós, 1961 Stanojev

—Kovaâevic, Szabó, 1939 Szádeczky—

Kardoss, Tavas, 1978 Tóth, 1971 Tóth, 1972 Tóth, 1975 Tóth, 1980 Tóth, 1981 Tóth, 1983 Tóth, 1985 Tóth, 1981 Török, 1954 Török, 1975a Sós A.: Újabb avarkori leletek Csepelszigetről. — Neuere awarenzeitliche Funde auf der Csepel—

Insel. ArchÉrt 88. 1961. 32—51, 51. 1986 Stanojev N.—

KovaâeviéJ.: Carevci — Növi Slankamen. Növi Sad, 1986. Szabó K.: A kecskémét—ballószögi avar sír. — An Avar Grave from Kecskemét. FolArch 1—2. 1939. 185— 187, 187—188. 1986 Szádeczky—KardossS.: Avarica. Über die Awarengeschichte und ihre Quellen. Acta Universatis de Attila József nominatae. Acta Antiqua et Archaeologica XXTv*. 1986.=OpusculaByzantina УТЛ. 1986. Tavas I.: Kora avar vaskard restaurálása. Restaurierung und Rekonstruktion eines zweischneidigen Schwertes aus der Frühen Awarenzeit. Múzeumi műtárgyvédelem 5. 1978. 175—199, 200. H. Tóth E. : A kunbábonyi avar fejedelem. (Der awarische Fürst von Kunbábony). Budapest—Kecskemét, 1971. H. Tóth E.: Preliminary Account of the Avar princely Find at Kunbábony. — Előzetes beszámoló a kunbábonyi avar fejedelmi leletről. Cumania 1. 1972. 143—160. 161—168. H. Tóth E.: Nézzük együtt a kunbábonyi avar fejedelmi sírleletet. (Schauen wir zusammen den fürstlichen Grabfund von Kunbábony). Művészet 16. 1975/6. 27—29. H. Tóth E.: Früha

warenzeitlicher Grabfund in Kecskemét, Sallai-Strasse. Acta ArchHung 32. 1980. 117—152. H. Tóth E.: Kecskemét — Sallai úti avar sírlelet. SzMMÉ, 1981, 11—33. H. Tóth E.: A magyarok elődei a Duna—-Tisza közén. Népvándorláskori leletek Bács-Kiskun megyében. (Die Vorfahren der Ungarn im Donau — Theiss — Zwischenstromland. Völkerwanderungszeitliche Funde im Komitat Bács-Kiskun) Kecskemét, 1983. H. Tóth E.: Korai avar vezetőréteg családi temetője a kunbábonyi kagán szállásterületén. (Ein Gräberfeld der frühawarischen Führungsschicht im Gebiet des Wohnortes des Khagans von Kunbábony.) Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében. Kecskemét, 1985. 10—20. Tóth I.: Kagánok népe (Das Volk der Khaganen). Képes Újság 22. 1981/13. 28.3.1981. Török Gy.: Kora-avar sírok Móron. (Frühawarische Gräber von Mór). ArchÉrt 81. 1954. 54—59. Török Gy.: The Kiskőrös—Mackódűlő Cemetery, in: Avar Finds in the Hungarian National Museum. Cemeteries of the Avar Period (567—829) in Hungary. 1. 1975. 283—304.