Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Művészettörténet - Várkonyi György: Dobrovics Péter a magyar képzőművészetben

274 VÁRKONYI GYÖRGY 6. ábra. Dobrovics Péter: Külvárosi házak (Pécs), 1914. v., о., 73x98 cm. J. b. 1.: 914 Dobrovic. Zágráb, Modern Galéria. ezt az érdeklődést Dobrovics esetében, a manierista példaképek felé fordulás mellett. (A Kassák megbírálta kiállítás résztvevői, a „Hetek"

21 Csorba Géza visszaemlékezése szerint a Nyolcak örökébe kívántak lépni.)

22 Kétségtelen, hogy az 1918-as Kompozíció, s a Szépművészeti Múzeum által 1917-ben megvásárolt Bohémek (9. kép) című kép is mutat némi manierista reminiszcenciát, mindenesetre jóval kevesebbet, mint a Kassáktól említettek. Az utóbbiak, a több változatban is megfestett, velencei előképekre utaló Vénuszkompozíciók meleg koloritját, erotikus fűtöttségét egyébként a Nyugat kritikusa, Bálint Aladár elismeréssel méltatta.

23 Az 1917-ben keletkezett nagy bacchanália csoportkép viszont teljes mértékben igazolni látszik Kassák fenntartásait. (10. kép)

24 Dobrovics természetesen nem valaminő hirtelen pálfordulás révén jut el „új" ideáljaihoz. Pihenő Vénuszaival már 1915-ben bemutatkozik, tehát abban az évben, amikor a Tettben megjelenik expresszionista siratás-kompozíciója. Művészeti elveit, művészettörténeti elődeit és példaképeit már 1914-ben egyértelművé teszi a Kecskeméten megjelenő ,Az Alföld" című folyóiratban, ahol kiállításkritikákkal jelentkezik. Zaklatott, expresszív hangvételű cikkéből világossá válik: a modern művészet nagy fordulatát végrehajtó, az avantgárdé „izmusokat" megelőlegező posztimpresszionista mesterek, valamint a romantika és a manierizmus eszményei egyidejűleg megférnek esztétikai világképében. „Eltűnnek a lágy lírikusok (Monet), a klasszikusok gyenge utánzói (Klinger), akiknek megmerevedett gerince kettétört, s csak azok maradtak meg, akik homlokukon Kain-jelvénnyel szent őrületben égtek el, hogy az új nagy stílust megcsinálják. Manet, Gauguin, Van Gogh, Rodin, Mestrovic ennek a kornak hősei..." írja, majd így folytatja: „Megvetett egyének, lenézett korok megállapításai ma újra értékeltetnek. Cézanneban, Tintoretto és Graeco emanációjában, a romantico miszticizmus, mely egyrészt Tintorettót, másrészt Graecót jellemzi, egyesült eme gall szellemben, aki mindnyájunkra rányomta bélyegét, kik valamit csinálni szándékoztunk."

25 Ez a Kassák által önellentmondásnak minősített észak-itáliai vonzódás, amely csakugyan előre jelzi Dobrovics eltávolodását a kassáki felfogású radikális avantgárdé eszményektől és a geometrizáló stílustól, nem akadályozta meg a festőt abban, hogy a legkülönbözőbb módokon és helyszíne21 Diener Dénes Rudolf, Dobrovics Péter, Csorba Géza, Kmetty János, Nemes Lampérth József, Schönberger Armand, Uitz Béla. 22 Csorba Géza kéziratos emlékezését idézi Mezei Ottó, Cserta Bélának írott levelében. MTA—MKCS—C—L-l 23/93/9. 23 Bálint Aladár: Hét fiatal művész kiállítása. Nyugat (Budapest), 1917. június 16. 1126. o. 24 Ugyanakkor meg kell említenünk, hogy az 1916—17-es években a Kassákot érthetően irritáló aktos kompozíciók mellett folytatódott a lapidáris megfogalmazású csendéletek sora, s az aktivisták legjobb portréfestészeti erényeit mutató arcképek (Színészportré, 1917. v., o., 83x70 cm, J. j. f.: P. Dobrovic 917. Zágráb, Modem Galéria) is ekkor kerülnek ki Dobrovics keze alól. (11. kép). 25 Dobrovics Péter: Elmélkedés. Az Alföld (Kecskemét), 1914 február.