Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Művészettörténet - Várkonyi György: Dobrovics Péter a magyar képzőművészetben

DOBROVICS PÉTER A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETBEN 271 2. ábra. Dobrovics Péter: Csendélet, 1911. v., о. 55x69 cm. J. b. f. P. Dobrovic 911. Kecskemét, KJM. sabb számára, mint a kompozíció tömegviszonyai, a kép konstrukciója, kohéziós ereje. A főiskolát követő évek talán a legmozgalmasab­bak Dobrovics pályáján a térben megtett távolságok, s a befogadott hatások tekintetében egyaránt. Nem tud­juk pontosan, hogy kapcsolata Kecskeméttel meddig tartott, de az bizonyos, hogy 1912 februárjában, har­madéves főiskolás korában már Párizsba utazott, 13 s az első világháború kitöréséig ideje jó részét ott is töltöt­te. Még 1912 őszén visszajött, és Pécsett, a Nőegylet termeiben műveiből önálló kiállítást rendezett, mely­ről szokatlanul terjedelmes és igen lelkesült hangú tu­dósításban számolt be a Pécsi Napló. 14 Úgy tűnik, 1912—14 között folyamatos vándorúton volt Párizs, Budapest, Pécs és Kecskemét között. Természetesen Párizs hatása a meghatározó, a Cézannei-i befolyás és a kubizmus mágikus érintése, melyről elsősorban 1913—14-ben készült aktrajzai, (3. kép) s ugyancsak 1913-ban festett önarcképe tanúskodnak. A francia hatás, a párizsi élmények nemcsak direkt módon ér­hették DQbrovicsot, hanem közvetetten is, hiszen Bu­dapesten és Kecskeméten is Párizst megjárt s a fran­cia művészettől befolyásolt művészek körében moz­gott. Az őt ért impulzusok, s ezek „tünetei" a tízes évek első felének magyar, mi több, közép-európai művé­szetében is tipikusnak tekinthetők. Dobrovics kubisz­tikus aktrajzaihoz hasonlóak kerültek ki ekkor Perl­rott Csaba Vilmos, Tihanyi Lajos, Berény Róbert ke­ze alól. Az 1912 körüli párizsi aktrajzok (4. kép) ugyancsak emlékeztetnek Nemes Lampérth József és Kernstok Károly munkáira. A „Nyolcak" csendélet­festőinek, Berénynek, Orbán Dezsőnek ekkor már megszülettek Cézanne-i ihletésű kompozíciói, me­lyekhez hasonlókkal Dobrovics 1914 táján lép fel, s 1927-ig több változatban festi meg ugyanazt a néhány motívumból álló témát, a kompozíción is alig módo­sítva. (5. kép). Ugyancsak 1914-ből való a Külvárosi házak című festmény, melynek horizontális-vertikális hangsúlyokra építő megoldása—földszintes épületek közül felmagasodó emeletes házak karcsú tűzfalai — Márffy Ödön 1910 körül készült Régi váci vámjára emlékeztet. Ugyanezen téma kissé más nézőpontú fel­dolgozása, a hasonló című, feszesebb kompozíciójú, erőteljesebb változat, szintén 1914-ből. (6. kép). Az 1913-as, felemelt kezű, pátosszal teli önarckép a mes­sianisztikus, heroikus művész-önportréknak és port­réknak valósággal önálló ikonográfiái típust alkotó sorozatába illeszkedik, mely Kmettytől és Perlrott Csabától Bortnyikig és Derkovitsig ível. Az 1913-as Önarckép (7. kép) kompozíciója és egyes formai meg­oldásai erős áttételekkel ugyan, de rokon vonásokat mutatnak a cseh Bohumil Kubista 1912-ben keletke­zett, Szent Sebestyén című képével is. A hatások, köl­csönhatások, közvetítések és közös források szövevé­nye, melyben az oeuvre e szakasza kibontakozik, va­lóban rendkívül bonyolult. Külön elemzést érdemelne MTA Művészettörténeti Kutatócsoport adattára, MTA­MKCS—C—1—123/93/3. 14 Gebauer Gusztáv: Dobrovics Péter képkiállítása. Pécsi Napló, 1912. szeptember 29.

Next

/
Thumbnails
Contents