Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Művészettörténet - Várkonyi György: Dobrovics Péter a magyar képzőművészetben

DOBROVICS PÉTER A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETBEN 271 2. ábra. Dobrovics Péter: Csendélet, 1911. v., о. 55x69 cm. J. b. f. P. Dobrovic 911. Kecskemét, KJM. sabb számára, mint a kompozíció tömegviszonyai, a kép konstrukciója, kohéziós ereje. A főiskolát követő évek talán a legmozgalmasabbak Dobrovics pályáján a térben megtett távolságok, s a befogadott hatások tekintetében egyaránt. Nem tudjuk pontosan, hogy kapcsolata Kecskeméttel meddig tartott, de az bizonyos, hogy 1912 februárjában, harmadéves főiskolás korában már Párizsba utazott,

13 s az első világháború kitöréséig ideje jó részét ott is töltötte. Még 1912 őszén visszajött, és Pécsett, a Nőegylet termeiben műveiből önálló kiállítást rendezett, melyről szokatlanul terjedelmes és igen lelkesült hangú tudósításban számolt be a Pécsi Napló.

14 Úgy tűnik, 1912—14 között folyamatos vándorúton volt Párizs, Budapest, Pécs és Kecskemét között. Természetesen Párizs hatása a meghatározó, a Cézannei-i befolyás és a kubizmus mágikus érintése, melyről elsősorban 1913—14-ben készült aktrajzai, (3. kép) s ugyancsak 1913-ban festett önarcképe tanúskodnak. A francia hatás, a párizsi élmények nemcsak direkt módon érhették DQbrovicsot, hanem közvetetten is, hiszen Budapesten és Kecskeméten is Párizst megjárt s a francia művészettől befolyásolt művészek körében mozgott. Az őt ért impulzusok, s ezek „tünetei" a tízes évek első felének magyar, mi több, közép-európai művészetében is tipikusnak tekinthetők. Dobrovics kubisztikus aktrajzaihoz hasonlóak kerültek ki ekkor Perlrott Csaba Vilmos, Tihanyi Lajos, Berény Róbert keze alól. Az 1912 körüli párizsi aktrajzok (4. kép) ugyancsak emlékeztetnek Nemes Lampérth József és Kernstok Károly munkáira. A „Nyolcak" csendéletfestőinek, Berénynek, Orbán Dezsőnek ekkor már megszülettek Cézanne-i ihletésű kompozíciói, melyekhez hasonlókkal Dobrovics 1914 táján lép fel, s 1927-ig több változatban festi meg ugyanazt a néhány motívumból álló témát, a kompozíción is alig módosítva. (5. kép). Ugyancsak 1914-ből való a Külvárosi házak című festmény, melynek horizontális-vertikális hangsúlyokra építő megoldása—földszintes épületek közül felmagasodó emeletes házak karcsú tűzfalai — Márffy Ödön 1910 körül készült Régi váci vámjára emlékeztet. Ugyanezen téma kissé más nézőpontú feldolgozása, a hasonló című, feszesebb kompozíciójú, erőteljesebb változat, szintén 1914-ből. (6. kép). Az 1913-as, felemelt kezű, pátosszal teli önarckép a messianisztikus, heroikus művész-önportréknak és portréknak valósággal önálló ikonográfiái típust alkotó sorozatába illeszkedik, mely Kmettytől és Perlrott Csabától Bortnyikig és Derkovitsig ível. Az 1913-as Önarckép (7. kép) kompozíciója és egyes formai megoldásai erős áttételekkel ugyan, de rokon vonásokat mutatnak a cseh Bohumil Kubista 1912-ben keletkezett, Szent Sebestyén című képével is. A hatások, kölcsönhatások, közvetítések és közös források szövevénye, melyben az oeuvre e szakasza kibontakozik, valóban rendkívül bonyolult. Külön elemzést érdemelne MTA Művészettörténeti Kutatócsoport adattára, MTAMKCS—C—1—123/93/3. 14 Gebauer Gusztáv: Dobrovics Péter képkiállítása. Pécsi Napló, 1912. szeptember 29.