Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Néprajztudomány - Hála József: Lambrecht Kálmán és a néprajz

LAMBRECHT KÁLMÁN ÉS A NÉPRAJZ 189 rendezése semmi áttekintést nem nyújtott volna. Azt ajánlottam tehát Herman Ottó-пак, hogy a szótár ne ilyen sorrendben rendeztessék, hanem fogalomkörök szerint csoportosíttassék, a mi az áttekintést lényegesen megkönnyíti és ethnographiailag hasznosíthatóvá is teszi; a nyelvészet igényei kielégíthetők az index-. szel; a szótárnak általam készített vázlatát helyenkinti módosításokkal jóváhagyta és a szótár lényegileg így is jelent meg." (35. 314—315. o.) Herman Ottó könyvében a „segítők" között megemlítette Lambrecht Kálmánt is: a nyelvészeti folyóiratokból a szavak kiírását „szerény díj ellenében, a ma már doktor Lambrecht Kálmán önkéntesen elvállalta és teljesítette, a mely munkáért természetesen a felelősség is terheli".

14 Amellett, hogy segítetteHerman Ottó munkáját, újságírással is foglalkozott és önálló néprajzi kutatásokat (malmok) is végzett. A kezdő újságíró—az első néprajzi vonatkozású cikkek Lambrecht Kálmán első publikációja A félelem szerepe a rovarvilágban címmel a Rovartani Lapokban jelent meg 1906-ban. Miután felkerült Budapestre, mint egyetemi hallgató, majd mint az Ornithológiai Központ munkatársa rendszeresen publikált különféle lapokban, többek között szülővárosa újságjaiban is. Már fiatalon elkezdte az újságírást, akkor még nem is sejtve, hogy később évekig ez lesz kenyérkereső foglalkozása. írt a magyar őshaza (2) és az Atlantisz (24) kérdéséről, valamint a magyar ornamentikáról, kiemelve a pásztorfaragásokat mint „a magyar ornamentika ősforrását"-t és „igazi kincsei"-t (4). Foglalkoztatta a múzeumügy, a néprajzi gyűjtemények ügye (3) és beszámolt néprajzi anyagot is bemutató kiállításokról (36). A budapesti tudományegyetem antropológiai tanszékéről írva érintette a néprajz egyetemi oktatásának kérdését ( 14) és már 1913-ban sürgette egy néprajzi tanszék felállítását:,A magyar tudománynak nélkülözhetetlen szüksége van egy néprajzi kathedrára, amelyen a különféle nemzetiségekkel körülvett magyarság tárgyi néprajzi és folkloristikai megismerését műveljék! Mert a magyarság eredetére, mai helyzetének teljes megértésére csakis a tárgyi néprajz vethet világot." (11. 33.0.) Ebben az időszakban kezdett el könyvismertetésedet írni. Néprajzi vonatkozása miatt megemlítem ezek közül a Hej, die Puszta! című könyvről írt recenzióját, amelynek szerzője, Franz Woenig (Lambrecht szerint) botanikus létére hiteles képet festett a Hortobágyról, különösen a pásztoréletről (13). A malmok szerelmese Amint azt a fentiekben már említettem, Lambrecht Kálmán 1907-ben gyűjtötte a malmokra vonatkozó el14 Heiman O. 1914. 55. 15 Pongrácz S. 1936. 3., Földtani Közlöny 1937. 78. ső adatokat és ugyanabban az évben Herman Ottótól kapott buzdítást és támogatást a további kutatásokhoz. Erre a munkára Ernyey József (1874—1945), a jeles etnográfus, nyelvész és történész is biztatta.

15 A malmok iránti vonzalma élete végéig megmaradt, de e tárgykörben a legnagyobb eredményeit az 1910-es években érte el. Bár ebben az időszakban már behatóan foglalkozott az őslénytannal, a malmok kutatását is nagy energiával végezte. Hogy a különféle tudományok művelését hogyan tudta összeegyeztetni, erről később így út: „Aki pedig ellentétet lát paleontológiái és néprajzi érdeklődésem között, annak szíves figyelmébe ajánlom, hogy én a néprajzban is a kihalt, vagy legalább is a kihaló szerkezetekkel: a primitív malmokkal foglalkoztam. A modern technika szemüvegén át nézve ezek is fosszilis nyomok, élő kövületek." (118.128.0.) Lambrecht Kálmán 1910. május 25-én, Ernyey Józje/javaslatára felvételt nyert a Magyar Néprajzi Társaságba, s ugyanaznap a felolvasó ülésen megtartotta első néprajzi előadását is A magyar szélmalom címmel.

16 A szélmalmokról írt alapvető munkája 1911ben jelent meg az Ethnographiábm (5) és egy Önálló füzet (különnyomat) formájában is napvilágot látott (6). E művében irodalmi adatokra, levélbeli és szóbeli közlésekre támaszkodva, valamint saját gyűjtései felhasználásával foglalta össze a szélmalmokra vonatkozó legfontosabb ismereteket és bőséges illusztrációt is közölt Tanulmánya bevezetőjében leírta célját és a mű megszületésének körülményeit is:,»Néhai jó Hunfalvy Pál csak azt szerette volna még megérni, hogy a magyar mezőgazdálkodás könyvét valaki megírja, mert érezte, hogy ebben az idegen hatások daczára is, a magyar gondolkodás és néplélek tükröződik. Ezt a célt vélem szolgálni a mikor a mezőgazdasági nyerstermények egyik földolgozóját, a gabona őrlő szélmalmokat iparkodtam megrajzolni úgy tárgyi, mint szóanyagában, a hozzá fűződő történeti és ma is élő viszonylatokkal... Tanulmányom megírására kedves mesterem, főnököm és atyai támogatóm Herman Ottó úr buzdított, a ki látva első kis gyűjtésemet, mégbiztatott nézzem át az ide vágó irodalmi, szótári és történeti anyagot, támogatott tanulmányútaimon és kegyes volt útinaplói adatainak felhasználását megengedni, egyben utasításokat adott a gyűjtött anyag feldolgozására. Jóságos támogatását őszinte hálával köszönöm." (5.23,24. o.) Munkája nagy szakmai elismerésben részesült és a nyelvészek figyelmét is felkeltette. Szily Kálmán a Ma^ar/^ve/vbenírtrólaismertetést.„Derékkismunká"-nak nevezte, amely szerinte „Érdekes nemcsak a magyar mezőgazdasági ipar története, hanem a magyar népnyelv szempontjából is."

17 Ezért közölt a Magyar Nyelv szemelvényeketa mű nyelvészeti részéből, a „mesterszótár"-ból (7). Itt említem meg, hogy Lambrecht Kálmánnak a Magyar Nyelvben később még két 16 Ethnographia 1910. 320. 17 Sz.K. 1911.463.