Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)
Történettudomány - Nádor Tamás: „Hallható múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban II.
182 NÁDOR TAMÁS nyomatát Harcos Ottó elvitte Várkonyi Nándornak 28 az egyetemi könyvtárba. „O volt az első, nagyon komolynak tartott ember, akinek boldogan lobogtatva mutattam meg verseimet, hogy mit szól hozzá. Nagyon szívesen fogadott, ami engem meghatott. Na, végre van valaki, aki előttem nagy tekintélynek számít és kedves szóval biztat. Egyre többet jártam Várkonyihoz. Elmondta, hogy magyar irodalomtörténetén dolgozik, 29 és hogy nem volna-e kedvem a bibliográfiáját megcsinálni? Örömmel vállaltam. Azóta már hallottam azt a véleményt, hogy a kötetben egyedül az a maradandó, mert a többi, Várkonyi egyéni véleménye, az változik, de a bibliográfiai adatok örökérvényűek." Hangdokumentum К—5. Várkonyi Nándor beszél Petőfi-kutatásairól. — Emlékezés Várkonyi Nándorra. (A Pécsi Rádió 1975. jún. 7-i műsorának hangfelvétele.) 22 perc. К—140. Várkonyi Nándor Babits Mihályról. (A Pécsi Rádió 1977. szept. 30-i műsorának hangfelvétele.) 25 perc. Harcos Ottónak Várkonyi Nándorral való barátságára utal, hogy Várkonyi 1976-ban megjelent Pergő évek c. önéletrajza 444—445. oldalán, egy irodalmi megbeszélés kapcsán Harcos Ottót „tolmácsként" említi. Ugyanis a süket Várkonyival 30 —aki hang nélkül, csak szájról tudott leolvasni —, a beszélgetést, artikulálást Harcos úgy megtanulta, hogy mindenkinek б volt a tolmácsa. Várkonyi: Sziriat oszlopai с kötetének megjelenése után Harcos írt recenziót az írott Kő (1942.3. sz.) és a Pécsi Napló (1942. aug. 25.) hasábjain. „Nagy életek, nagy emberek" — sorozatban , A derűlátó" címmel Harcos Ottó írását közli Várkonyiról a Dunántúli Napló 1969. júl. 31-i száma, a Jelenkor 1975. 6. száma pedig „Az elárvult szobában" című emlékezését jelentette meg. Várkonyi Nándoron kívül több más, nagy magyar íróval való találkozásáról is szólott Harcos Ottó: „NémethLászló 1941-ben, a Janus PannoniusTársaság irodalmi estéjére jött Pécsre. Várkonyi Nándorral előtte és utána egy nap városnéző sétára vittük. Akkor összebarátkoztunk. Később, az Eötvös-kollégiumban a leányaival többször táncoltam. Móricz Zsigmonddal 1942-ben ismerkedtem meg. Két napig voltam vele Debrecenben. Hankiss János szervezésében a magyar folyóiratok szerkesztőségének kétnapos konferenciáját rendezték meg a nyári egyetem keretében. 28 Várkonyi Nándor (1896—1975) könyvtáros, művelődési és irodalomtörténész. 1924-től 1956-ban történt nyugdíjazásáig a pécsi Egyetemi Könyvtár munkatársa, 1950—51-ben mb. igazgatója. Életéről: Várkonyi Nándor bibliográfia. Összeállította: Bertók László. Pécs, 1984. Várkonyi Nándor recenziója Harcos Ottó: Valamit elmondok с verseskötetéről: Dunántúl, 1940. júl. 23. sz. 29 Várkonyi Nándor: Az újabb magyar irodalom. 1880—1940. (Az életrajzi és könyvészeti részt összeállította: Harcos Ottó). Budapest, 1942. Szukits. Este szűkkörű vacsorán Móricz Zsigmond elmondta, hogy Reviczky Gyuláról, mint a kapitalizmus tragikus költő áldozatáról szándékozik regényt írni. Aztán csikóstokányt rendelt és megjegyezte, ahányszor Debrecenbe jön, ezt nem mulasztja el. Kis vita is támadt, hogy ez, mint debreceni specialitás a csíkokra vágott marhahúsról vagy a csikósokról kapta-e a nevét? Nem tudtuk eldönteni. Móricz aztán sopánkodott, hogy a kiadói és bankadósságai nyomják. Valami sürgős intéznivalója is eszébe jutott, mert az éjszakai pesti vonat indulása felől érdeklődött. Én voltam a legfiatalabb ott az asztaltársaságban, természetesen nekem kellett utánanéznem, mikor is indul a vonat. Kedvező választ kapva hozzám fordult: Édes ecsém — így mondta—, foglaltass számomra a hálókocsiban egy helyet. Szaladtam a telefonhoz. Roppant büszkeség dagadott bennem, nagyon tetszett az, hogy: ecsém. Mostanában többször megfordult a fejemben, vajon ha ma bemondanám telefonon valamelyik írónk nevét, a vasutas boldog örömmel intézné-e el számára a helyfoglalást? Ugyancsak az 1942-es debreceni nyári egyetemen ismerkedtem meg Keresztury Dezsőékkel. 31 Barátságábafogadott. Amikor 1945 szeptemberében az Eötvöskollégiumba kerültem, ő már annak igazgatója volt. Személyi titkára lettem. Később is gyakran találkoztunk, amíg katona voltam. 1944. október 15-e után pláne sokszor. Minket, ejtőernyősöket bevittek az akkori Károlyi-laktanyába, de onnan ki lehetett menni. Ilyenkor felkerestem Keresztury éket, ott laktak a mai Móricz Zsigmond körtéren." Hangdokumentum К—305. Keresztúri Dezső beszél pécsi kapcsolatairól. A felvételt dr. Nádor Tamás készítette Keresztury Dezső budapesti (Semmelweiss u. 4. sz.) lakásán 1989. márc. 31-én. 60 perc. Ezután vastag iratcsomót tett elém Harcos Ottó és így folytatta hangszalagon megörökített emlékezését: „Hiszem, hogy ezek a vélemények, ha nem is mindig valami lélegzetelállító trapézmutatványok, mégis e mozaikkockákból összefog állni valami kép rólam, ami megmutat engem is, fogalmat ad működésemről, gondolataimról, amik végeredményben az én emlékeim is." íme néhány e dokumentumok közül: A Dunántúli Napló 1956. ápr. 4-i számában Harcos Ottó cikket írt „Pécsi élet 200 évvel ezelőtt", melyben említi dr. Ruzsás Lajos 32 „A pécsi ipar a feudalizmus útján" с ta30 Várkonyi a galíciai frontról kórházba került. Betegsége: tüdőgyulladás, középfülgyulladás. 1917 szeptemberében 80%-os rokkantként szerelték le. 1921-re hallását teljesen elvesztette. 31 Keresztury Dezső (1904—) költő, irodalomtörténész, az Eötvös-kollégium igazgatója. 1945—47 között vallás- és közoktatásügyi miniszter. 32 Ruzsás Lajos dr. (1914—1981) a történelemtudományok doktora, a Dunántúli Tudományos Intézet osztályvezetője, a tudományegyetem tanára.
