Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)
Történettudomány - Nádor Tamás: „Hallható múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban II.
178 NÁDOR TAMÁS 5. Karl könyvkereskedés „Nálam óriási könyvforgalom volt. Igen sok külföldi könyvet vásároltak. Az egyetem intézményeinek jó része nálam rendelte meg a könyveket. Nekem volt külföldön, Bécsben, Párizsban, Londonban, Bolognában és főleg Lipcsében folyószámlám. Az ottani nagy német tejesztő cégtől—melyet a két világháború között személyesen is meglátogattam és amelynek külön magyar osztálya is volt—, a magyar kereskedők meg tudták kapni mindazt, amire szükségük volt." Kari Lajos dr. részletesen beszélt az akkori—a két világháború közti—város-vezetésről, Nendtvich Andor, Makay István és Esztergár Lajos polgármesterekről, a képviselő-testületről, a törvényhatósági bizottságról, melynek tagjai—pécsi ún. tükék, neves polgárok, legtöbbet adózók — közé Kari Lajos is bekerült. „A legtöbb adót fizetők első, nem tudom hányadrésze, virilis jogon, automatikusan tagja lett a törvényhatósági bizottságnak. így kerültem be én is, mégpedig több szakbizottságban is helyet kaptam. A színügyi bizottságban, mint zeneszerző, a kereskedelmi és gazdasági szakbizottságban, mint könyvkereskedő. A tanács ellenzéke a szociáldemokraták voltak, Tolnai József 0 , majd Gombos Ede ügyvéd, baloldali jogász kritizálták a város vezetőségét, amely azonban túlnyomó többségben mindig saját akaratát érvényesítette." Tolnai József (1900—1951) szociáldemokrata politikus, 1945. jún. 15—1948. febr. 28-ig Pécs thj., város polgármestere. 1951ben a váci fegyházban halt meg. Hangdokumentum K—320. Kultúmapok Pécsett. Az 1946. május 18—23. között lezajlott rendezvényekről dr. Nádor Tamás amatőr hangfelvételt készített. Ebben hangzik el Tolnai József polgármester záróbeszéde. К—302, 303. Tolnai Józsefné beszél férjéről, a pécsi évekről, letartóztatásáról, haláláról. A felvételt dr. Nádor Tamás készítette özv. Tolnai József budapesti (ХГХ. Kosárfonó u. 14. sz.) lakásán 1989. jan. 30-án. 120 perc. „A két világháború között új városrendezési terv készült, Kőszegi Gyula és ifj. Nendtvich Andor elgondolásai nyomán. Akkor állapították meg az új útvonalakat, a régi kisvárosi főteret, a Széchenyi teret — melynek közepén annakelőtte még folyt a kanális, és a tér jobb oldalán várakoztak a taxisofőrök, baloldalán pedig a konflisok—, átalakították az újvárosrendezési terv szerint modern körforgalomra. 21 . További építkezések kezdődtek, amikor a város kitűnő műszaki vezetőt kapott Kalenda Lóránd építészmérnök személyében, aki az akkori építési és műszaki osztály vezetője volt. E fellendülő időszakban határozták el a mecseki üdülőszálló építését, amelynek a törvényhatósági bizottságban komoly ellenzéke volt. Az egyetem orvoskari professzorai azonban fölálltak és biztosították, hogy ők betegeiknek utóüdülésre javasolni fogják a mecseki szállót. A felépült üdülőszálló országosan népszerűlett,HotelKikeletneknevezték,filmis készült róla." 21 Bezerédy Győző: Széchenyi tér. Baranyai Műemléki Füzetek, 2.
