Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Történettudomány - Nádor Tamás: „Hallható múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban II.

174 NÁDOR TAMÁS 1. Dr, Reuter Camillo Kiss Józseffel édesapám igen jó barátságba került. Össze is jártak, vele is, meg Ernő nevű öccsével. Ok szervezték meg a Mecsek Egyesületet. Édesapám is agilisán bekapcsolódott az egyesületvezetésébe, amely Kiss József kezei alatt naggyá nőtt. A komolyabbiitriz­must Kiss József azzal alapozta meg és biztosította, hogy bejárva a Mecseket, számokkal jelzett turistäuta­kat létesített. Ügyes szervezéssel elérte, hogy jeles pé­csi polgárok padokat, emlékpihenőket állítottak fel. Én emlékszem Hamedli Gyulára, ilyen emlékpihenőt kapott Ptacek Viktor, többen elhunyt feleségük emlé­kére állítottak fel pihenőt: ilyen volt a Flóra pihenő, a Miiéva út. 3 Ezek az egyesületet anyagilag meglehető­sen szilárddá tették, és komolyabb létesítmények épí­tésébe is belevághattak. Ilyen volt a Misinán a Kiss Jó­zsefről elnevezett kilátó, melyet később sajnos lebon­2. Kiss József, a Mecsek Egyesület titkára tottak, továbbá épült kilátó a Tubesen, a Jakabhegyen, de a legnagyobb létesítményt a Pécs körüli sétautak je­lentették. Jó pár kilométer hosszan kiépítették, vízel­vezetéssel és zúzott kővel borították. Elmondhatom, hogy a város lakossága az egyesületet saját magáénak érezte." Dr. Reuter Camillo beszervezte a turisták közé a klinika orvosait, a bölcsészkarról pedig Szabó Pál Zol­tán 4 volt az, aki a földrajzi, földtani előadások hallga­tóságát vitte magával a Mecsekre. „Édesapám — azonkívül, hogy a Mecsek Egyesü­letnek meglehetősen nagy időt szentelt— igyekezett a város társadalmi életében más módon is részt venni. Csorba Csaba: Pécs (Panoráma, 1983) és Romváry Ferenc: Pécs szobrai (Pécs, 1982) több mecseki pihenőt említ. Ptacek-pihenő: „A Mecsek lelkes barátjának, Ptacek Viktor emlékének állítot­ták családja és tisztelői." 1928. Ptacek Viktor (ti935) a Magyar Nemzeti Bank pécsi fiókjának volt a vezetője. — Szaniszló pi­henő: „Dr. Mócs Szaniszló ciszt. r. tanárnak, a természet lelkes barátjának, a M. E. buzgó munkásának emlékére tisztelői és ba­rátai támogatásával állította a Mecsek-Egyesület 1905. évben." Mócs Szaniszló (1862—1904) 1900 óta tanított Pécsett a cisz­terci gimnáziumban. A Mecsek-Egyesületnek lelkes és tevé­keny tagja volt. — Emil-pihenő: „A természet igaz barátjára, a lelkes turista dr. Bokor Emil kórházi főorvos emlékének meg­örökítésére jóbarátai és tisztelői adakozásából emeltette a Me­csek Egyesület 1919." Bokor Emil (1865—1918) kórházi főor­vos, a Mecsek-Egyesület tevékeny tagja. — Hamedli-emlék. „Áldozatkész tagjának Hamedli Gyulának hálás kegyelettel a Mecsek-Egyesület." Felavatták 1910-ben. Hamedli Gyula fény­képész (1862—1904) vagyonát a Mecsek-Egyesületre hagyta. Ebből épült ki az Irma út, Hamedli elhunyt feleségének, Schel­lenberg Irmának emlékére. — Lenkei-pihenő. Felavatták 1935­ben: „Lenkei Lajos emlékezetére". Lenkei Lajos (1864—1933) újságíró, a Mecsek-Egyesület vezetőségi tagja. Dr. Szabó Pál Zoltán (1901—1965) geográfus, a földrajztudo­mányok doktora, 1943-tói haláláig a Dunántúli Tudományos In­tézet igazgatója.

Next

/
Thumbnails
Contents