Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Történettudomány - B. Horváth Csilla: A Mecsek Egyesület története I. Az első 25 év

A MECSEK EGYESÜLET TÖRTÉNETE I. 139 dezését. Elkészítették a rendezési tervet, ehhez segít­séget kaptak József főherceg uradalmi főkertésztől, Hatos Jánostól, aki a tervet ingyen készítette el. Elkép­zelése szerint francia kertet alakítottak volna ki a Tettyén. A patakból fátyolszerű vízesését hoztak vona létre. 58 A felújításhoz szükséges pénzt a Tettyén ren­dezett népünnepélyekkel óhajtották előteremtetni. 59 Reeh György városi tanácsos kettőt is rendezett A műkedvelő előadások, tréfás versenyek mellett ezek­nek a rendezvényeknek a legnagyobb attrakciója a Tettyére felvezetett villanyvilágítás és a tűzijáték volt. Mindkét rendezvényen közel ezer-ezer ember vett részt. A bevételből és az adományokból indították meg a terület helyreállítását. 60 Az egyesületnek a Mecsek használhatóvá tétele mellett feladata volt a hegyen levő erdő megőrzése és telepítésének elősegítése. Ennek érdekében a Mecsek Egylet kérvényt nyújtott be a város tanácsához, hogy a Mecsek déli lejtőjén keleten a Dömörkapuig, nyuga­ton pedig ameddig még érintetlen az erdő, szüntessék be a fakitermelést s csak „az elélt fák pótoltassanak újabb ültetésekkel. A katonaság részére céllövő helyül szolgáló több holdnyi terület kopáran áll, a még meg­lévő talajt az esőzések a város utcáira hordják le." Ezért kérik, hogy ezt a területet erdősítsék vissza. Ez­zel megállítható lenne az 1880-as évek óta jelentkező karsztosodás is. Pécs egészségügyi helyzete is igé­nyelné az erdősítést, mivel óriási méreteket öltött a tü­dővész a városban s szükség lenne a tiszta erdei leve­gőre. 61 A város közgyűlése megtárgyalta a beadványt és az illetékeseket utasította arra, hogy keressenek új gyakorlóteret a katonaság számára, valamint felkérték a városi erdőhivatalt, hogy az „erdő tarolását" átgon­doltabban végezzék. Néhány év múlva érződik ennek a munkának a hatása, amikor is Pécs törvényhatósága 1905 augusztus 21-én hozott közgyűlési határozatával a mecseki sétányokat környező erdőrészt kivette a „rendes üzemből" s parkerdőnek nyilánította a terüle­tet. 62 1904-ben ismét népünnepélyeket rendeztek a Tet­tyén, annak felújítása érdekében. A műsoron szerepelt többek között bikaviadal „műbikával". Eljátszották a japán—orosz háborút is. A zenét egy női zenekar és a Zsolnay gyár tűzoltózenekara szolgáltatta. 63 Az egyleti élet élénkülését mutatja, hogy létrehoz­tak egy barlangkutató osztályt akörnyéken levő csepp­kőbarlangok (Abaliget, Máriagyüd) megkutatására és feltárására. Megtisztelő felkérést kapott az egyesület három tagja Balog Károly, Kiss József és dr. Rónaky Kál­mán, hogy Budapesten tartsanak felolvasást „a Me­csek és környékének turisztikai érdekességeiről". 64 Nagy sikerrel tartották meg a felolvasást. 1905-ben fellendült a kirándulási kedv az egyesüle­ti tagok között. Ehhez hozzájárultak a különböző uta­zási kedvezmények. Az Adria tengerhajózási rt. 33%­ot, a DGT pedig П. osztályú hajójeggyel I. osztályon engedélyezi az utazást a Mecsek Egyesület arcképes igazolványát felmutató legalább öt fős csoportok­nak. 65 A legjelentősebb kirándulást ebben az évben Kiss József vezette Németországba egy tíz fős társa­ságnak. 66 Két új létesítményt készítenek ebben az évben. Az egyik az előző évben elhunyt egyesületi tag Mócs Sza­niszló ciszter tanár emlékére állított pihenő, a másik Hamedli fényképész hagyatékából létrehozott Irma út, mely a Tettyétől a Dömörkapuig vezetett A város segítségével megkezdték a Tettye renoválását. (1000 koronát kaptak erre a célra a várostól.) 67 1905-ben is­mét két népünnepélyt rendeztek a Tettyén, az elsőt a Pécsi Jótékony Nőegylettel közösen. A tettyei ven­déglő „japán stílusban volt dekorálva és gésák szolgál­tak fel". Közreműködtek: a Pécsi Dalárda, az 52. gya­logezred zenekara, valamint Fedák Sári. Az itt tartóz­kodó Wlassics Gyula országgyűlési képviselő is fellá­togatott az ünnepélyre. 68 A második tettyei rendez­vény olasz hagyományokat elevenített meg. A Tettye érdekében rendezett ünnepélyek főszer­vezője évek óta Reeh György az egylet igazgatója volt. Ezért a lelkes munkájáért az egyesület úgy hatá­rozott hogy a Tettyéről induló szerpentint „Gyuri út­nak" nevezik el. „Elismerést akar ezzel nyújtani az igazgatónak, aki több ezer koronát teremtett saját munkájával a Tettye rendezés céljára s akinek nevét ez úton még jobban hozzáfűzni véh ahhoz a Tettyéhez, melynek újjáteremtését mint egy életcélul tűzte ki." 69 A város egyletei bevételeikből támogatták egymást. A két tettyei ünnepély bevételéből a Pécsi Dalárdának 238 koronát küldtek. Ugyanakkor a Mecsek Egyesü­let a Lassale szobor avatási ünnepségének bevételé­nek egynegyedét kapta meg a munkásoktól. 70 A bar­langkutató osztály működésének első évében az aba­ligeti barlangot kétszer is megkutatta, s egy új csepp­kőbarlangot is felfedeztek. 71 A mánfai kőlyuknál is kutatást végeztek 36 m mélyre hatoltak le, ami az ak­kori felszerelések mellett nem volt kis teljesítmény. 72 A 15. fennállásuk alkalmával a közgyűlésen meg­állapították, hogy 9134 m utat építettek, de a 986 tagot kevésnek tartják. A közgyűlésen azonban sokan vol­tak s „ez a szokatlan érdeklődés legjobb reményekkel töltenek el, hogy a stagnáció veszélye ezen egyletet nem fenyegeti." S valóban abban az évben megélén­1 Tettye с alkalmi lap 1903. jún. 7. 1 Az ME évkönyve 1903 'ua. Bm. L. polgármesteri iratok 1904/9318 '• Az ME évkönyve 1916 1 P. N. 1904. jún. 12. 1 Az ME évkönyve 1904 1 P. N. 1905. ápr. 23. 46 P. N. 1905. aug. 6. 47 Az ME évkönyve 1905 48 P. N. 1905 jún. 11. 49 Bm. L. ME jegyzőkönyve 1891—1923 választmányi ülés 1905. szept. 22. 70 P. N. 1905. júl. 28. 71 P. N. 1905. ápr. 21. 72 P. N. 1905. aug. 18.

Next

/
Thumbnails
Contents