Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Történettudomány - B. Horváth Csilla: A Mecsek Egyesület története I. Az első 25 év

134 В. HORVÁTH CSILLA Meg kellene alkotni az ún. „iskolai karavánokat", módot nyújtani a gyerekeknek a szabad lég és erdőségeknek okszerű (és nem kárt okozó) élvezésére s a turistaság megkedveltetésére. Ezek és egyéb számos teendők között föl kell különösen említenünk, hogy e társulat volna hivatva SzentKuton a klimatikus gyógyhelyet létrehozni. Az egész vidék alkalmas arra: hogy azon a turistaság ne rendszertelenül, hanem egyesület vezetése alatt okszerűen és kellő fegyelemmel ápoltassék."

5 A szervezés idejel alatt több változat merült fel az egyesület neveként: Pécs városi és Tettye szépítő egylet, Tettye és Mecsekszépítő egylet, majd az 1890. okt. 25-én Requinyi Géza által javasolt Mecsek Egyesület maradt a végleges név. Az egylet alapszabályának első változatát is közölte a Pécs című újság. „Pécs városának és legközelebbi környékének járható utakkal összekötése, főkép fasorok és ültetvények előállítása, fenntartása. A város és képviselőtestületének tudtával és beleegyezésével magánjövedelmeiből fasorokat, ültetvényeket, padokat, jelzőtáblákat s esetleg épületeket állít elő."

6 Requinyi Géza új alapszabály tervezettel jelentkezett, amely lényegében az előzőket tartalmazta, de ő kitért arra is, hogy „az egyesület tagja lehet minden tisztességes férfi és nő, hatóság, intézet és társaság. ...Az egyesület minden tisztviselője hivatalát tiszteletből viseli."

7 Kiss József főreáliskolai tanár az egylet későbbi titkára is hallatja hangján a létrehozandó egyesület érdekében. Szerinte is használhatóvá, hozzáférhetővé kell tenni a Mecseket a pécsiek számára, de szerinte ,Az idegenek forgalma is emelkednék s a távolabbi vidékek turistáival is találkoznának városunk utczáiban."

8 1891. április 30-án a pécsi Nemzeti Casinóban Bánffay Simon városi közjegyző ideiglenes elnök vezetésével alakuló közgyűlést tartott a Mecsek Egyesület. A tagok száma az alakulás pillanatában 162. Megválasztották a tisztségviselőket. Elnök: Kardos Kálmán, Baranyavármegye és Pécs szab. kir. város főispánja, alelnök: Báffay Simon, közjegyző és Zsolnay Vilmos, gyáros, igazgató: Vaszary Gyula, rendőrkapitány, titkár: Kiss József, főreáliskolai tanár, pénztáros: Stern Károly ügyvéd lett. Ezenkívül 20 tagú választmányt hoztak létre. Közöttük volt a polgármester, iskolai igazgató, újságíró, ügyvéd, kereskedő, gyáros, pap, mérnök, orvos stb.

9 Az egyesület talán legelső hivatalos levelét 1891. jún. 3-án Bánffay Simon írta Suha Rezső erdésznek, amelyben felkéri, hogy a Mecsek Egyesület" programjához híven elhatározta, hogy szép vidékünk festői és kirándulásra alkalmas pontjaihoz 5 ua. , 6 Pécs 1890. okt. 9. 7 Pécs 1890. okt. 25. 8 P. F. 1890. nov. 8. 9 Bm. L. Mecsek Egyeslület (M E) iratai, jegyzőkönyvek 1891. ápr. 30. 10 Bm. L. ME iratai n

P.F. 1891. jún. 3. vezető utakat a kirándulások megkönnyítése céljából jelölésekkel fogja ellátni"

10 ennek elvégzésére, mint legilletékesebbet a főerdészt kéri föl. Az első évben kb. 25 km utat jelöltek ki, a Jakabhegyre, a Kisrétre, a Kantavárhoz, a Mélyvölgybe és Mánfára. A fiatal egyesületet a város közönsége nagy szimpátiával fogadta és segítette. A joghallgatók táncestélyt rendeztek az egylet javára és 101 frt-ot adtak át

11 A második választmányi ülésen elhatározták, hogy egyleti jelvényt készíttettnek. A jelvény közepén a Doronicum Nendtvich virág, körülötte sárga koszorúban a felirat Mecsek Egyesület Pécs 1891.

12 A jelvény december elejére készült el és ez váltotta fel az eddig érvényben levő engedélyjegyeket, ami feljogosította a tagokat a Mecsek kijelölt útjain való sétára, kirándulásra.

13 Az egyesület vezetősége a választmányi üléseken kívül is rendszeresen találkozott minden pénteken este a Nádor szálló éttermében, ahol részben az egylet, részben a város dolgairól tárgyaltak.

14 Működésük második évében a legnagyobb munkájuk a Mecseken kialakítani a turistautakat és azokat jelzésekkel ellátni. A városi tanács és az erdőfelügyelőség mindenben segítésgükre volt. Az utak megnyitásához szükséges fák kivágását a helybeli erdőfelügyelőség ellenőrzése mellett végezhették. Az első sétaút engedélye így szólt: „Tekintettel azon közérdekű czélra, melyet a kérelmezett gyalogút szolgálni hivatva leend, tekintve továbbá, hogy nyitandó út az erdő állagában számottevő csökkenést nem akar, az erdei üzemterv megváltoztatását nem igényli a Mecsek Egylet kérelmének hely adatik."

15 Alig egy évvel az egylet megalakulás után ünnepélyes körülmények között megnyitották az első sétautat a Mecsekben. Bánffay Simon az egylet alelnöke avatta fel „vagy 600 főt számláló inteligens kiránduló társaság jelenlétében. A társaságot az út kezdetén fölállítot diadalkapu előtt czigányzenekar várta s a fölavató beszéd után Hamedli fényképész lefotografálta a társaságot. Innét a kirándulók az új úton, a Dömötörkapuig és a még nem jó karban levő völgyi úton a Tettyére mentek."

16 Az új út, a Kardos Kálmán út, 1026 méter hosszú és 160 cm széles, kőlappal burkolt szerpentin volt, amely a Kálvária-hegyi kőbányától a városi faiskoláig vezetett. Az út mentén és a végén padokat helyeztek el. A kényelmes út elkészülte után „ez évben több látogatója volt a hegyvidéknek, mint az út elkészülte előtt 10 év alatt összesen."

17 Ebben az évben Piacsek Gyula helybeli építész tervei alapján Scholtz Gyula pécsi sörgyáros a Tettye keleti oldalán „divatos villaszerű vendéglőt építtetett."

18 12

P.F. 1891. jún. 10. 13 Pécs 1891. dec. 9. 14 P. F. 1891.szept.23

. 15 Bm. L. a városi Erdőbizottság iratai 1892/3752 16 P. F. 1892. máj. 18. 17 Az ME jelentése az 1892. évről ,e

P. F. 1892. máj. 21.