Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Régészet - Pásztor Adrien: A nagyharsányi avarkori temető értékelése

78 PÁSZTOR ADRIEN és a párhuzamokként felhozható feltárások is bizonyítják. Papp László megfigyelései szerint ,,a sírverem alját.. . ládaszerűen kiképezték. ... és nem kész koporsót használtak, hanem ... a függőleges gerendákat a sírfalakba beágyazták, ami csak a temetés előtt történhetett.'"

1 A függőleges gerendák nyomait nem egyöntetű magasságban észlelték, és a sírfenékbe való bemélyedésüket is csak két alkalommal lehetett megállapítani (29., 36. sírok). A gerendák végeit nem hegyezték ki. A gerendaszerkezetek többségénél a sírfenéktől mért magasság (20—50 cm) valamiféle „láda-koporsóra" enged következtetni. Azokban az esetekben, amelyekben a gerendák a vízszintes koporsófedél elszíneződései fölött a sírfenékből kiindulva 45—70 cm magasságig is nyúlnak, olyan sírépítményekre gondolhatunk, amelyek a sírt az elhantolás után is jelezték (36., 37. sírok).

5 Koporsós temetkezések Vaskapcsokkál megerősített koporsókat a 24.a. és a 71. sírokban találtak. Sajnos, a fakoporsók rekonstrukcióját egyéb foltjelenségek híján csupán a vaskapcsok sírbeli helyzete alapján nem végezhetjük el. Talajelszíneződések a 34., 54., 70., 86. sírokban a sírfenék fölött, az egész sírfelületen foltokban jelentkeztek, melyek koporsódeszkázatok nyomai lehettek. Koporsós temetkezéssel függnek össze az 54. és a 85. sírok végeiben talált lemélyedések is, amelyek 15—18, ill. 10—12 cm cm szintkülönbséggel voltak észlelhetőek a sírtalajban. A feltételezett koporsó mellett az szól, hogy az 54. sírban a lábszárcsontok éppen a sötétebb elszíneződésű folt gödrénél törtek el. Ugyanakkor a 85. sírban a koponya és az alsó lábszárcsontok feküdtek mélyebben, a medencéhez képest. Ezek a jelenségek nem egyedülállóak a késő-avarkori temetőkben (pl. Táp-Borbapuszta, Gyönk, Párkány (Sturovó), Alsógellér (Holiare), Gyönk-Vásártér stb.)

6 Egyértelmű koporsónyom csak a 77. és a 83. 4 u. o. 5 Párhuzamként megemlíthetjük a gyönki 38. sírt, ahol „4 hatalmas cölöplyukkal" erős gerendaszerkezet jelentkezett: Rosner Gyula: Ujabb adatok Tolna megye avarkori történetének kutatásához. SZekMÉ. 1. 1970. 71. A .sírgödör mindkét végénél erős lemélyítés volt, amely a nagyharsányi gerendás sírokban nem jelentkezett, de megtalálható az 54. és 85. koporsós sírokban. Gerendás sírokat említhetünk Nővé Zamky (Érsekújvárról, a 245. és 298. sírokból Z, Cslinska: Slawisch-awarisches Gräberfeld in Nővé Zamky Taf. XIV. 3., Tat XIII. 1., vagy Holiare/Alsógellérről: A., Tocik: Slawisch-awarisches Gräberfeld in Holiare. 1968. T. IX. 3—4. Grab. 293., T. sírban mutatkozott: a 77. sírban a koporsó függőleges, elporladt deszkáinak üreges lenyomatai mind a négy oldalon 2—3 cm mélységgel jelentkeztek, míg a 84. sírban élesen elvált a koporsó négy, téglalap alakú keretben élére állított deszkáinak keskeny, sötét foltja. Mivel a koporsós sírokban a 24a. és a 71. sír kivételével vasalás nyomait nem észlelték, ezért Tomka Péter koporsórekonstrukciói közül a legegyszerűbb és legáltalánosabb formát (vagy ehhez közelállót) használhattak temetőnkben.

7 A sírok mélysége változó, az eltemetettek életkorával, nemével azonban nem függnek öszsze.

8 A feltárt sírok közül 13 sírt bolygattak meg, többségüket kirabolták. A sírok feldúlása és a sírmélység között alig fedezhető fel kapcsolat. Megjegyzendő mégis, hogy a 28. férfisír kivételével csak a gyerek és a női sírokat dúltak fel. Halottak sírba helyezésének módjai A 86. sír kivételével a sírokban valamennyi csontváz helyzete nyújtott, hanyattfekvő volt. Kettős temetkezés csak a 33. sírban volt. A gerendaszerkezetes sírban valószínűleg gyermekágyban meghalt nő és gyermeke feküdt, a csecsemő a női váz bal térdtájéka mellett. Egymásratemekezés a 24.a. és 24. sírok időbeli különbségét jelzi. A sírba helyezett vázak fekvése változó. A többség, 52 halott lába és karja a váz tengelyé^ vei egyirányban, hanyatt feküdt. Két esetben a bal láb (6., 51. sírok), két esetben a jobb láb volt felhúzva (2., 75. sírok). Szabálytalanság mutatható ki a karok elhelyezésében is. Hat esetben mindkét kar könyökben (33., 50., 58., 59., 66., 75. sírok), kilenc esetben a jobb kar (6., 8., 10., 28., 41., 60., 61., 71., 86. sírok) és öt esetben a bal kar (1., 2., 9., 13., 51. sírok) volt felhúzva. A 10. sír csontvázának könyökhajlatában csomóban, összehajtott öv és a halott készségei feküdtek. A temető legmélyebb (—222 cm), 86. sírjában hasrafektetett nő nyújtott csontváza nyugodott, jobb karja a törzs mellett, bal alsó XVI. 3. Grab. 526., T. XVI. 6. Grab. 538., T. XVII. 1. Grab. 542., áll. Sturovo/Párkányról a 204., 206., 247. sírokból: A Tocik: Slawisch-awarisches Gräberfeld in áturovo. 1968. T. X. 2., T. X. 3., T. XII. 2. °A táp—borbapusztai temetőből a 90. sír a legjobb példa: Tomka Péter: Adatok a Kisalföld avarkori népességének temetkezési szokásaihoz III. Arrabona 1977. 19—20. 46. Rosner Gyula ezt a jelenséget szerves anyagok elkorh adásával magyarázza. Rosner Gy. i. m. 76. o.; Tocík, A.: Sturovo Tocík, A. i. m. Holiare. 7 Tomka Р. u. o. 8 Felnőtteknél 40—215 cm, gyerekeknél 58—203 cm között változik a sírmélység.