Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Művészettörténet - Zombori Lajos: A Hermes-féle füzetek

246 ZOMBORI LAJOS Az egyenes vonalaktól az ívelt, kerekítő és megszakított vonalak felé haladva alakulnak ki a 4., 5., és a 6. ábra alakzatai, amelyek a hárs, a bükk és a tölgy lombozatának érzékeltetésére alkalmasak a középtér rajzolása során. Miután a laikusnak nem könnyű a táj középterében álló facsoport lombozata alapján megállapítani, hogy az eddig említett hat fafajta (fűz, tűlevelű, fenyő, hárs, bükk vagy tölgy) melyikéhez tartozik a szóbanforgó egyed, a rajziskola szemléltetően felnagyított rajzokon mutatja be a különböző fák törzseinek jellegzetes, rajzolatát, valamint a gallyak elágazási irányainak jellegzetességeit és a lombképződés alakzatait, mindezt a 20 legismertebb erdei fafajtára vonatkoztatva, az alábbi hat csoportban tárgyaljuk. I. II. III. Fűzfa Cyprus Akácfa Kőrisfa Erdeifenyő Gesztenyefa Orgona Vörösfenyő Lucfenyő Olaszfenyő Jegenyefenyő IV. V. VI. Hársfa Bükkfa Tölgyfa Égerfa Nyírfa Platánfa Nyárfa Szilfa Jávorfa Egy nyolcrészes tanulmányban a Hermesrajziskola egyik vezető tanára a perspektivikus rajz alapfogalmaival kezdve, igen érthetően és szemléltetően oktatja a távlati rajzot. A kezdőnek a látóhatár (=szemhatár) fogalmát, mint a saját szemének magasságában fektetett vízszintes síkot magyarázza meg. A rajzoló a leendő rajzának közepében kiválaszt egy pontot, ezt „szempont"-nak nevezzük. Ha most a rajzoló mozdulatlan fejtartás mellett, csak a szemgolyók forgatásával jobbra és balra néz, akkor kétoldalt még egy-egy látásával észlelt pontot lát. Ezek az oldalt még belátható pontok az úgynevezett „távolsági pontok". A „szemponton" és a két „távolsági ponton" keresztül vezető félkör által bezárt területet „látómezőnek" hívjuk. Ha már most ez után képzeletben a mi „szempontunkon" keresztül függőlegest bocsátunk alá, akkor fent egy magassági, lent pedig egy talppontot kapunk. A túlzott perspektivikus elrajzolást az előtérben úgy lehet elkerülni, hogy a látókör hozzánk legközelebb eső bizonyos hányadát nem ábrázoljuk a rajzunkon. A rajztanár ezután lépésről lépésre haladva igen alaposan ismerteti' a távlati rajzban betartandó szabályokat és az adódó rövidülések mértékét. 2. ábra. A perspektivikus ábrázolás szemléltetése, I.