Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)
Művészettörténet - Zombori Lajos: A Hermes-féle füzetek
A HERMES-FÉLE FÜZETEK ZOMBORI Lajos Csontváry másolatban fennmaradt és 1976ban megjelent önéletrajzában 1 egy helyen Hermes-féle füzetekre hivatkozik. „A principálisom jólelkű idősebb ember volt, úgy segített a dolgon, hogy hozott egy csomó Hermes-féle füzetet másolás céljából, amelyeket oly hűen másoltam le, hogy az eredetitől meg sem lehetett különböztetni." (74. old.) Ez a mondat közvetlenül az elhivatottságát, az indulását magyarázó rész után következik, így feltételezhetjük, hogy a kezdeti lépések megtételekor ezek a füzetek fontosaik lehettek Csontváry számára. Ugyanakkor, érdekes módon, a művészettörténet Csontváry művészi pályafutásának ezzel a korai szakaszával meglehetősen mostohán bánik. Senki sem teszi fel a kérdést: mik ezek a Hermes-féle füzetek? Mint az alábbiakban kiderül, a kérdés megválaszolása nem is olyan egyszerű. Kutatásaimat legelőször a helyszínen, Iglón kezdtem. Jártam a helyi gyógyszertárban, abban, amelyben Csontváry gyakornokoskodott, a könyvtárban és a város archívumában is, és bár mindenki segítőkésznek mutatkozott, a Hermes-féle füzetekről semmit sem tudtak mondani. Ezután a budapesti nagy és kis könyvtárak kerültek sorra, majd a művészeti iskolák könyvtárai — eredmény nélkül. Végül az antikváriumokat kezdtem végigjárni Budapesten, és ezt a próbálkozásomat siker koronázta. A Múzeum körúti „Honterus Antikvárium"-ban Gregus Istvánnak született az a gondolata, hogy külföldi könyvárverési katalógusokat böngésszünk át. Ott bukkantunk rá Wilhelm Hermes: Berliner Systematische Zeichen-Schule für Lehrer und zum Selbst-Unterricht füzetsorozatára, amire meggyőződésem szerint, Csontváry önéletrajzi megjegyzése utal. Az elhivatottság nagy élménye után Csontváry igen alapos előkészületeket tett, és tudatosan készült feladatára. A tinós szekérről készített első rajzával kapcsolatban ezt írja: „E rajzon kívül semmi egyéb pozitív támasztékom nem volt a világraszóló feladattal szemben, így hát ez nekem némi gondot okozott." (74. old.) Nos, ezt a gondot kísérelte meg főnöke enyhíteni azzal, hogy egy nagy részletességgel megírt és kidolgozott rajziskolai anyagot hozatott Csontvárynak másolás céljából. A másolás sikerrel járt, talán éppen ezért, ez a feladat nem elégítette ki Csontváry igényeit. Erre utal az a tény is, hogy gondolatai nem időznek el a Hermes-féle füzeteknél, hanem, hirtelen, minden átmenet nélkül témát vált: „Ezt azonban hamar megelégeltem és a természetbe vágyódtam." (74. old.) Tekintettel arra, hogy Csontváry művészi pályafutásának korai időszakáról keveset tudunk, a Hermes-féle füzetek módszertanának és képanyagának az ismerete véleményem szerint fontos lehet és ráirányíthatja a figyelmet néhány olyan Csontváry-rajzra és -festményre, amelyekkel kapcsolatban jelenleg viták vannak és az eredetüket illetően a vélemények megoszlanak. Talán éppen a Hermes-féle füzetek képei világítanak majd rá olyan fontos rajzos megoldásokra, amikről eddig Csontváry munkáival kapcsolatban nem volt szó. Talán éppen ezeknek a füzeteknek a segítségével felfedezhetjük azokat a képeket is, amelyeket Csontváry lemásolt, és amikre az önéletrajzában utal. Hogy valami elképzelésünk legyen a W. Hermes rajziskoláról, a hirdetések egy részét, továbbá az egyik bevezető néhány kivonatos részletét magyarul is megadom. Ezt követi néhány jellegzetes rajz, amit a félezernyi Hermes-féle füzet több ezernyi rajzából választottam ki. A képek bal alsó sarkában levő számok első része a füzet számára, míg a pont után következő szám a kép sorszámára utal. 1 Gerlóczy Gedeon és Németh Lajos: Csontváryemlékkönyv. Válogatás Csontváry Kosztka Tivadar írásaiból és a Csontváry-irodalombál. Művészet és Elmélet. Corvina Kiadó. Budapest, 1976, 66—84. 1. A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve 35 (1990) : 243—250. Pécs, Hungária, 1991.
