Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)
Művészettörténet - Mendöl Zsuzsanna: Épületekhez kapcsolódó díszítő üvegmunkák Pécsett
224 MENDÖL ZSUZSA 9. ábra. Lakatos Artúr—Johan Hugo: Festett díszű ablak a Vármegyeháza dísztermében, 1931. (Kulich Gy. u. 5.) sé díszített ablakok) láthatók. 1 ' 1 így azok feltehetően a Szent Mór jubileum után készülhettek, erre utal Stefán Henrik—Johan Hugó féle ablakokon alkalmazott román stílusú indáknak a Szent Mór emlékkönyv fejlécein alkalmazott motívummal való rokonsága is. A kápolnák megszűnésével üvegablakait eltávolították, s azokat Pohly János plébános szorgalmazására az 1943-ban, Gosztonyi Gyula tervei szerint épült Bártfa utcai Szent István templom ablakaiba helyezték el 1977-ben. 15 A Schwarzlottal árnyalt, festett üvegképek e másodlagos elhelyezésben némiképp csonkultak és sorrendjük is változhatott. Az orgonakarzat rózsaablakába a templom névadó szentjének, M Szent Mór emlékkönyv 1036—1936. Szerk. Vargha Daniján. Pécs, A Pécsi Egyházmegye kiadása, 1936. Rónaky Kálmán: Mór pécsi püspök és a pécsi Szent Mór kollégiumi. ** Dunántúl, 1927. 12. 25.; Mohay Jenő: A Szít. Mór kollégium berendezése. = Dunántúl, 1929. 5. 14.; A Maurinum belülről. — Dunántúl, 1930. 3. 23.; Vértesi Frigyes: A Maurinum. — Dunántúl, 1928. 4. 22.; lásd még: Dunántúl, 1929. 5. 8.; Képeslap Pécs, Szt. Mór kollégium házi kápolnájáról, é. n. a BaraSzt. Istvánnak képe került. A hajó bal oldali ablakaiba Szt. Benedek, Szt. Jolánta, Szt. András, Szt. Margit és Szt. Imre, a jobb oldaliakba Árpádházi Boldog Kinga, Szt. László, Szt. Erzsébet, Szt. Mór és a Szent Jobb képe került. Az ábrázolások, jelvények a liturgiái előírások szerint, korábbi metszetes ábrázolások (pl. Szt. Benedek) ismeretében, a programadó dr. Vargha Dámján ciszterci szerzetes, egyetemi tanár, a Szt. Mór kollégium igazgatójával való szoros együttműködés eredményeként készültek, valószínűleg 1937-ben. Az egyik ablakon ma is olvasható az alkotópáros neve. A figurák alatti mezők és keretek ornamentikája egyszerű, színűk mértéktartó, a figurák hátterét többnyire egy szín adja. Az arcok „emelkedett" naturalizmusa mentes még a korszak egyházművészetében tért hódító új klasszicizmus élettel enségétől, stilizáltságától, áhítatos tekintetük festőjük pályakezdő éveinek expresszionizmus iránti vonzódásának, a lelki tartalmak iránti fogékonyságának nyomait őrzik. Mai helyükön a dísztelen tér hangulatos, az egyházi tanító szerepet is felvállaló alkotások. 1931-ben épült a vármegyeháza (Kulich u. 5., ma Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága) új közgyűlési terme, amelynek belső kiképzése Lakatos Artúr (1880—1968) festő, iparrajziskolai tanár tervei alapján készült. 16 Architektúrája, berendezése a régi barokk épület stílusához igazodott, a terem múltját, rendeltetését reprezentálja, ezért díszítő motívumainak egyik forrásául a vármegye régi pecsétéit használták. A mennyezeti stukkókon, a székek háttámláján a sujtásos vonalarabeszk — a Mária-Terézia huszárok viseletéről vett ornamens — jelenik meg, ennek variációja a sárga katedrálüveg-ablak mezőinek festett konturú szalagkeretelése is. A szomszédos börtönudvarra való kilátás elzárásának szükségessége indokolta az ablakok festését, amelynek szerénysége a korlátozott anyagiaknak is következménye. Kivitelezője a budapesti Országos Uvegfestészeti cég volt. E műhelyt 1922-től, egyes források szerint 1923-tól a pécsi születésű festő, Johan Hugó alapította, és vezette Majoros Károllyal együtt. Kivitelezésükben készültek a későbbiekben Szeged, Szolnok, Győr, Székesnya Megyei Könyvtár Helytörténeti gyűjteményében. a Lásd a Bártfa utcai Szt. István templom előcsarnokában dr. Tímár György által összeállított ismertetőt. ui Elkészült a vármegyeház impozáns új közgyűlési terme. = Dunántúl, 1931. 8. 30:2., Baranya vármegye székházának új oldalszárnya. = Képzőművészet, VI. évf. 47. sz. 1932. febr. 36—37. 1. Képek: 39, 43—45. 1. Káülay Miklós: Lakatos Artúr. = Magyar Iparművészet, 1931. 3: 39—90. 1.
