Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)
Művészettörténet - Mendöl Zsuzsanna: Épületekhez kapcsolódó díszítő üvegmunkák Pécsett
220 MENDÖL ZSUZSA 3. ábra. Ismeretlen készítő: Szecessziós üvegkép a Lánc u. 20—22. számú lakóházból. Ma a Janus Pannonius Múzeum Helytörténeti Múzeumában (Felsőmalom u. 15.) példázzák anyagunkban a Déryné u. 23. számú, emeletes, Harmeli-féle bérház lépcsőházának nagyméretű, félköríves, színes üvegablaka, s vele átellenben a Déryné és Zetkin Klára utca sarkán álló óvoda lépcsőházi üvegablakai. Készülés! idejükre nincs adatunk. Az 1887-ben épült Hamerli-házban lévőn kék alapon vasoxidos festésű levélornamenssel szegélyezett nyolcszöghálós sárga mezőjének közepén kartusba foglalt, szőlőfürtöt emelő puttó finoman árnyalt képe látható. Az óvoda falábazatos lépcsőházában három, félköríves díszablak készült, valószínűleg a két világháború közötti időszakban. A hálós osztáH Reneszánsz festmény — Angyali üdvözlet — üvegkép másolatát láthatjuk az Ágoston téri templomban a szószékfeljáró előtti karablakban. 9 Dr. Bezerédy Győző — Baranya Megyei Könyvtár Helytörténeti Gyűjteményének osztályvezetője sú fehér ablakokat piros csíkkal kísért zöld alapon tányérkarika-üveg és csúcsán álló kék négyzetek váltakozásából álló szegély kereteli. Az ablakok közepén piros kontúrú tondóban reneszánsz kosztümös figurák mellképe, növényi ornamens háttérrel. A schwarzlot-árnyalás finom átmenetei az ú.n. „kikaparós technika" alkalmazását mutatják. 8 Ugyancsak polgári környezetből származik egy eddig meghatározatlan darab: a Janus Pannonius Múzeum Helytörténeti kiállításán látható szecessziós üvegbetétes ajtó. Az 1980ban lebontott Lánc utca 20—22. számú, Eisner—Dóczi házból származik. 11 A felülvilágító mező stilizált tájának rajzát a halvány színezésű katedráiüvegeket kapcsoló ólompántok adják. Az ajtó két alsó üvegbetétjén vízparti táj nőszirommal, hattyúval — Róth Miksa által is gyakran alkalmazott motívumok — technikailag azonban attól elmarad. Bár egykori módos tulajdonosáról elképzelhető lakásának ilyen szellemű átalakítása a századfordulón, a Zsolnay-gyár és a család lakóhelyének közelsége azt a feltételezést sem zárja ki, hogy esetleg az ő környezetükből került az ajtó a begyűjtés helyére. Pécsett is alkalmazott gyakorlattá lett, hogy festőművésztől rendeljenek kartont üvegfestés számára. 1913-ban Gebauer Ernő (1882—1962) kartonjai alapján Waltherr Gida kivitelezésében három 80x80 cm méretű üvegképet függesztettek az ú. n. „dominikánus ház" földszintjén (Színház tér 2.) nyílott Gindl-féle cukrászda kirakatába. Az üvegmozaik-technikával készült képek a ház múltjára utaltak: a dominikánusok történetéből vett jelenetekkel. A képeket Szőnyi Ottó ismertette a Pécs—Baranyai Múzeum Egyesület Értesítőjében 10 , megemlítve, hogy „ ... itt-ott egy-egy üvegdarab színe túlságosan erős és kiesik a kompozícióból, de ez a kivitel hibája. A tervben teljesen harmonikus volt a színösszetétel." A helyiség rendeltetésének megváltozása óta az üvegképek sorsáról nincs tudomásunk. Az első világháború utáni gazdasági helyzet meglehetősen behatárolta a reprezentációs lehetőségeket, még az olyan hangsúlyosan politikai demonstrációs feladatnál is, mint az 1921—1923-ban Pozsonyból — budapesti átmeneti működés után — Pécsre telepített egyetem aulájának díszítése. Az egyetem központi épülete az 1914—1915-ben Pilch Andor (1877—1936) szíves közlése. 1,1 Szőnyi Ottó: A pécsi Dominikánus-ház üvegképei. = Pécs—Baranya Múzeum Egyesület Értesítője, VI. 1913. 2. füzet, 86. I. Walther Gida a Forgó és Társa cégben a társ.
