Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Művészettörténet - Kovács Orsolya: Klein Ármin, a Zsolnay gyár tervezőművésze a JPM Zsolnay gyűjteménye alapján (1876–83)

KLEIN ARMIN A ZSOLNAY-GYARBAN 203 2. ábra. Tányértervek. Karton, aquarell. södése elsőrangú szüksége egész nemzeti életünknek, biztosítéka haladásunknak."

5 1873-ban Kelety Gusztáv még szomorú képet fest a hazai iparművészet helyzetéről: „Nálunk szűk termelés, gyér részvét, a műforgalom tökéletes hiánya, szóval a művészetek életfeltételeinek teljes pangása" található.

6 A Bécsi Világkiállítást követően mégis nagyobb figyelem irányul a „nemzeti műiparra", megindul az Iparrajziskola, megszületik az Iparművészeti Múzeum létrehozásának gondolata és sokasodnak a tárlatok. A „nemzeti jelleg" kívánalma a művészetek minden területén és a kialakulóban lévő néprajztudomány ráirányítja a figyelmet az éppen utolsó virágkorát élő paraszti díszítőművészetre is. Mattyasovzsky Zsolnay Teréz említi viszszaemlékezéseiben, hogy a Pécsett és környékén gyűjtött népművészeti tárgyak mellett a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, Pulszky Ferenc által a rendelkezésükre bocsátott tárgyakon tanulmányozhatta a magyar folklór díszítőkincs legjellegzetesebb motívumait.

7 Zsolnay Teréz népi motívumokat felhasználó és Zsolnay Júlia török-perzsa modorú edényei mellett sajátos színfoltot képviseltek a gyár termelésében Klein Ármin reneszánsz jellegű munkái. A fiatal művész egyöntetű elismerésre tett szert szorgalmával, fantáziájával. Zsolnay Teréz lírai hangú visszaemlékezésében így idézi fel alakját: „Az a kis vézna fiatalember, akit Klein Árminként ismertünk meg, kicsi, hegyes, gyér szakállával, ferde metszésű szemével, egész arcformájával egy gyenge alkatú faunra emlékeztetett. De az istenek pánsíp helyett ecsetet és ceruzát adtak a kezébe. Vonalait harmonikus szépség és kecsesség jellemezte. Minden munkája, még ha el is raj5 Beöthy Zsolt: Eszthetika, Bp. 1893. 105. p. 6 Kelety Gusztáv: Budapesti Szemle, 1873. 218. p. I. к. 7 Zsolnay Teréz : 59. p.