Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Néprajztudomány - Zentai Tünde: A lakóház alaprajzi fejlődése a Dél-Dunántúlon

176 ZENTAI TÜNDE 10. Elő- és oldaltornácos talpasház a Szennai Szabadtéri Gyűjteményben. Épült Csökölyben (Somogy m.) 1843-ban. (Fotó: Balassa M. Iván, 1985.). éléskamra volt. A hálókamrába a szobán keresztül, a spájzba a szabadkémény alól jártak be.

97 Ennek a kéttraktusos háznak sajnos már kevés álló emléke van ma. És mivel mind a korai, mind a recens néprajzi kutatások kevés figyelmet szentelnek neki, még nem vállalkozhatunk arra, hogy elterjedését hitelesen körvonalazzuk. Saját megfigyeléseink, valamint a műemléki kutatások alapján mindössze néhány példáját tudjuk megemlíteni Szederkényből, Abaligetről, Szulokból és Borjádról (Baranya m.).

98 A kevés adatból talán egyúttal arra is következtethetünk, hogy a kétmenetű ház a déldunántúli németeknél nem vált olyan általánossá, mint a bakonyi és Balaton-felvidékieknél. A tornác A tornác történeti emlékei A 19. századi dél-dunántúli házak többségének jellegzetes eleme a tornác. És bár a tornác kialakulásának történetét ma még nem tudjuk fölvázolni, van néhány megbízható támponMiller, Tani 1947. 78. 98 Szederkény, Dózsa u. 4., Abaliget, Kossuth u. 10., Borjád, Petőfi u. 18., Szulok, Petőfi u, 17.