Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Néprajztudomány - Zentai Tünde: A lakóház alaprajzi fejlődése a Dél-Dunántúlon

A LAKÓHÁZ ALAPRAJZI FEJLŐDÉSE L-alakú házak elszórtan a terület más részein is mutatkoznak, nagyobb számban azonban csak a 19. század derekától figyelhetők meg, főleg a szilárdfalú építkezés területein.

71 Ez utóbbiak esetében viszont a lakóház növekedése a gazdasági konjunktúra és a vele kapcsolatos intenzívebb istállózó állattartás következménye. A hagyományosabb építkezést folytató dél-dunántúli településeket még a múlt század közepén is sokkal inkább a különálló gazdasági épületek és kamrák jellemezték. Az alaprajz bővítésének egyik lehetősége volt a kétvégű, „két családnak való ház" létrehozása, vagy amint Kutason (Somogy m.) nevezték, az ikerház. Szennán az ilyen épületet eleve két szobával és szélesebb konyhával készítették.

72 Kutason egy „200 éves" talpas ikerház szobakonyha-kamra-szoba-konyha beosztású volt, a házat két testvér lakta, a kamrát közösen használták.

73 Lényegében tehát két házat építettek közös fedél alá. Hasonló házakat elszórtan megfigyeltek Öcsényben (Tolna m.), Cúnban (Baranya m.), Balatonkeresztúron (Somogy m.), valamint a Balaton nyugati körzetében, főleg Zala megyében (Zalaapátiban, Gyülevészen).

74 Az utóbbiak a Tapolcai-medencéhez kapcsolódnak, ahol az ikerházak és a hosszúudvarok, vagyis az egyvégtében épült, többszörözött családi házak közkedveltek voltak.

75 A Dél-Dunántúl magyar lakossága körében mindazonáltal a közös ház és közös udvar nem vált népszerűvé. Ezzel szemben a német telepes lakosság soraiban gyakori volt az ún. hosszúház, leginkább Tolnában és Baranyában, de Somogyban is előfordult. Legtöbbjük két „lakosztályból" állt. Kismányokon (Baranya m.) például a tipikus hosszúház szoba-konyhaHSzoba-szoba-konyhakamra beosztással rendelkezett.

76 Volt azonban ennél összetettebb is. Bárban (Baranya m.) a Szabadság u. 73-as számú ház szoba-konyhaszoba-konyha-szoba-konyha-szoba alaprajzzal készült.

77 A soros alaprajzon belül nagyobb funkcionális átrendeződésre a 20. század elején került sor a zárt kémények elterjedésével. Módos paraszti szinten — a faépítkező füstöskonyhás vidékeket leszámítva — az 1900-as évektől megjelenik a melegkonyha. Ez a nyitott kémény lepadlásolásával jön létre, és egyúttal a házban a hátsó szoba mögött megépítenek egy ún. hidegkonyhát szabadkéménnyel, kemencével és katlannal. Korai példáival a Sárközben már a 19. század végén találkozunk, Baranya középső és keleti részein a 20. század elején, a Mezőföldön a 20-as években terjed el.

78 A melegkonyha általában a ház második helyisége. Megteremtésétől kezdve komplex szerepet tölt be, átveszi a szoba majd minden funkcióját. A család itt étkezik és dolgozik, a kisgyermek, esetleg a beteg vagy öreg ember itt is alszik. A többiek hálóhelye a hátsó, immár fűtetlen szobában van. A kétkonyhás házak elterjedésével egyidőben hódít tért falvaink gazdag parasztjai körében az utcafrontos pógárház vagy keresztház. Az utcai telekvonalra két-három szoba épül, a hosszanti ház L-alakúvá bővül, a városi, mezővárosi házak mintájára. Bár a dél-dunántúli parasztházak ritka kivétellel egytraktusosak, nem feledkezhetünk meg a kétsoros alaprajzról sem. A lakóépület szélességi irányba történő bővítése és tagolása elsősorban a nemesi és uradalmi építkezésre jellemző. Vizsgálódásunkat — közvetlen hatása miatt — csak a kisnemesi és falusi uradalmi középületekre terjesztettük ki. A 18. századi inventáriumokban a kisnemesi lakóépületek között sorra találkozunk a benyílóval. Nemzetes Szita Lőrinc vagyonának összeírásában 1763ban például nemesvidi (Somogy m.) faházát úgy jellemzik, hogy az áll: „... Egy Kálhás Szobábul, egy benyillóbul, Füstös Konyhábul és egy Kamarábul." A ház ismertetéséből egy szerény, az utca felől két traktusos építményre következtethetünk.

79 Ennél nagyobb, és szabályszerűbb, végig kéttraktusos lehetett Thulmon Pálné 1767-ben leltárba vett gombai (Somogy m.) háza, melynek első helyiségsora mögött két kamra és egy benyíló szoba húzódott.

80 Egy félévszázaddal későbbi a Gyulai Gaál család rákói (Somogy m.) dupla házának leírása, amely két mellék be nyillót említ.

81 A Tolna megyei Hőgyészen a legutóbbi években még állt az a 18. századi kúria, amelynek bejárati oldalán szoba, előszoba, szoba, nyárikonyha követte egymást, 71 Lásd az I. és a II. katonai fölmérés térképlapjait! 72 Gönyey Sándor 1942. EA 5410. 135. 73 Csepinszky Mária gyűjtése, 1987. я Zentai Tünde—

Sabján Tibor 1984., Cún, Fő u. 43. Mátyás Zoltán műszaki felmérése 1971. OMF tervtár, Vajkai Aurél 1973. 88—90. 75 Zentai Tünde—Balassa M. Iván 1986. Lesenceistvánd OMP-falukutatás, SZNMAN 2383. Az ún. Berkes-udvar nyolc egyvégtében épült házból állt. Az oromfal dátuma szerint 1857-ben készült. Lesenceistvánd, Kossuth u. 106—118. 70 Miller, Toni 1947. 103. 77 OMF-falukutatás 78 Andrásfalvy Bertalan és Szolnoky Lajos OMFfalukutatásai 1970-ben (Boda, Bicsérd, Pellérd, Zók stb.), Kücsán József 1979. 314. 79 SZNMAH 285., V. ö.: Bíró Friderika 1975. 39— 40. 80 SZNMAH 287. — Hasonló alajrapzi elrendezéseket örökítettek meg az egykorú zalai mihályfai nemesi házakból. Benda Gyula 1984. 10, 48. 81 1824. OL P. 290.