Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Történettudományok - Nádor Tamás: „Hallható múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban, II.

„HALLHATÓ MÚZEUM" HANGDOKUMENTUMOK A JANUS PANNONIUS MÚZEUMBAN, II. NÁDOR Tamás Tíz esztendővel ezelőtt, 1980. január l-jén kezdte meg tevékenységét a Janus Pannonius Múzeum Űj- és Legújabbkori Osztályán az a hangtár, amelynek egyre szaporodó számú kazettái Pécs—Baranyára vonatkozó események hangdokumentumait, sokat megélt pécsiek viszszaemlékezéseit őrzik. A múzeumi évkönyv előző évi kötetében már megjelent egy közlemény, mely céljául tűzte ki a hanggyűjteményben lévő értékes, nem egy esetben megismételhetetlen dokumentumok folyamatos bemutatását, hiteles és szakszerű módon nyújtva információkat régi, jeles pécsi személyekről, intézményekről, kiegészítve a hangdokumentumok leírt szövegrészleteit korabeli fényképekkel, más írásos anyagokkal. Ezúttal ismét öt hangdokumentum köré csoportosítva idézzük fel Pécs múltjának néhány érdekes eseményét, történelmi epizódját. Olyanok beszélnek életükről, akiknek visszaemléke_ zései saját életútjukon túl bepillantást engednek a régi Pécs már-már elfeledett hétköznapjaiba. 1. A C. G. S. (a ciszterci rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziuma stúdiójának) hangarchívuma. HANGDOKUMENTUM : К—320. A C. G. S. Ciszterci Gimnázium Stúdiója története. Ismerteti: dr. Nádor Tamás, a diákstúdió alapítója. Válogatás a C. G. S. korabeli hangfelvételeiből. Részlet dr. Nádor Tamás visszaemlékezéséből: „... 1942 őszén kezdődött. Néhány lelkes, műszaki érdeklődésű diáktársammal akkortájt 1

A ciszterci gimnázium tanulói közül a stúdió munkájában részt vett 1942—1944 között: Öllé László (1926—) ny. postaműszaki főfelügyelő Budapesten. — Hargittay Emil (1926—1983) elektromérnök. — Bognár Emil (1926—) gyógyszerész, a budapesti Richter Gedeon Gyógyszervegyészeti Gyár kereskedelmi igazgatója. — Déri János (1926—) a pécsi Hunor Kesztyűgyár reklámfőnöke. — Melegh Zoltán (1926—), a Baranya Megyei Gyermekkórház ny. gazdasági igazgatója. — arróZ ábrándoztunk, miképp lehetne megragadni, rögzíteni az elszálló hangot, éneket, muzsikát? Magnetofonnak még hírét sem hallottuk, a hangrögzítés egyéb formája is ritka volt. Mi mégis hozzákezdtünk a kísérletezéshez. Egyszerűen, talán kissé gyerekesen. Mégis abból a közönséges rádiókészülékből, rugós táskagramofonból, a sebészeti klinikáról elkunyerált röntgenfilmekből alakult ki a C. G. S., az ország akkoriban első és hosszú ideig egyetlen diákstúdiója." , Idézet „Az Ifjúság", a pécsi diákok lapja 1943. évi 2. számában megjelent cikkből: „Ez a néhány diák már most, az iskola padjai között ismerkedik a rádiótechnika kérdéseivel, mások ugyanazt teszik, amit a „nagy rádiók" munkatársai: műsort szerkesztenek, riportokat készítenek, lemezt vágnak, kísérleteznek új hangrögzítő eljárással, építenek, terveznek. Ebben találja meg a ma diákja szórakozását, ez a célja a gimnázium stúdiójának."

1 Amíg a diákok regényes álmából, kezdetleges próbálkozásából valóság lett, sok minden történt. A gimnáziumban helyiséget kaptak, megkezdték a beszerelést. Elkészültek az erősítők, megindultak a lemezvágók tányérjai, a vágófej sűrűn véste a röntgen- és decelith-lemezekbe a hangot megörökítő „rillé"-ket, barázdákat. A stúdió berendezése ekkor ez volt: 2 db Telefunken gyártmányú lemezvágó, a hozzá tartozó erősítővel, 4 db Tausch-pullen gyártmányú mikrofonnal, saját tervezésű és kivitelezésű keverőasztal, kapcsolótábla, lemezjátszók. A tanárok megértő, segítő szeretete is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy sikerültek a felRemsey (Hebling) Ernő (1926—) orvos a pécsi honvédkórházban. — Harász Tibor (1929—) ügyvéd Pécsett. — Lovász István (192,9—) villamos mérnök, a Budapesti Közlekedési Vállalat műszaki és tudományos tanácsadója. — Szabó Dezső (1928—) oki. építészmérnök, а Lakóépülete" ket Tervező Vállalat közgazdasági osztályának vezetője. — Visy Zoltán (1928—) oki. építészmérnök, az Építéstudományi Intézet ny. tudományos tanácsadója, с főiskolai tanár. A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve 35 (1990) : 139—162. Pécs, Hungária, 1991.