Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Történettudományok - Cserdi András: Komló az 1910-es évek elején

132 CSERDI ANDRÁS március 4-én vették fel Komlón, a bányaüzem vezetői irodájában. A kincstár nevében Bárdossy Antal főbányatanácsos, Frinovszky József, dr. Marinovich Imre kir. jogügyi tanácsos és Spinner György volt jelen, a DKRt-t többek között egy budapesti ügyvéd képviselte. A DKRt mint eladó és a kincstár mint vevő február 27-én váltott körlevele szerinti bányatartozékokat adták, ill. vették át. Az esemény 1909. március 1-én megkezdődött a bányabirtok bejárásával, felvették a bánya tartozékainak a leltárát. Bárdossy főbányatanácsosnak az okmányokat és az üzemvezetői iroda kulcsát kézből-kézbe adták át. Ugyanakkor született néhány megállapodás is. Ezek a következők voltak: 1. Február 28-ig a volt tulajdonos, március 1től a kincstár a jogok és a kötelességek birtokosa. 2. Az átvételkor 24 db szénszállítási megrendelés állt fenn, ezek teljesítését a kincstár vállalja. 3. Az átadó részvénytársaság és Komló község között 1899. január 1-től érvényes szerződés értelmében az eladónak évenként 50 koronát kellett volna a községi pénztárba a szegények támogatására befizetnie. Ezen kötelezettségének azonban az átadás napjáig eleget egyszer sem tett, így tartozása a községgel szemben 550 korona, mely összeget meg kell fizetnie. 4. A DKRt Budafának is tartozott a szegénypénztári befizetéssel, azt is köteles rendezni. 5. 1917. május 19-ig a trieszti biztosító tűzkár elleni biztosítása van érvényben. 6. Az átvevő átveszi az élelemtárt. és az azzal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket is. A szerződés ezen pontjait (a pontokba szedés tőlem) azért elevenítettük fel, mert megvilágítják az átvétellel kapcsolatos ügyek további vitelét, s mert bizonyos szociálpolitikai mozzanatokat is tartalmaznak. A későbbiekben átadták még az üzemi épületeket, a kovácsműhelyt, a raktárakat. Több munkáslakóház, az orvosi rendelő helyisége, a Glanzer táró és hány ója, a bányászszálló és épülete, pár darab favázas munkáslakóház, a jégverem — mint a bánya tartozékai kerültek átadásra. Az új tulajdonos első teendői közé tartozott egy budapesti vésnöknél megrendelni a bányaüzem új pecsétnyomóját.'' u

OL. Z. 285. 1. cs. 48. sz. 7 OL. Z. 285. 1. cs. 173. sz. * V. ö.: Babies András: i. m. 272. p. 11 OL. Z. 285. 1. cs. 33. sz. Kelt: 1909. március 6-án. Fejlesztési tervek A bánya átadása—átvétele után megkezdődött a további fejlesztés tervezése is. A termelés nagyságát az 1909. évben várható 340 ezer q-val szemben 1910-ben 400 000, 1911-ben pedig 600 000 q-ban jelölik meg célként.

7 Lényegében tehát egy gyors felfutásra számít az új tulajdonos, két év alatt közel kétszeresére szerette volna a termelését növelni. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen ütemű emelkedés jelentős beruházásokat igényelt. E beruházások teljes tervét nem vizsgáljuk most, inkább csak az átvétel utáni, kezdeti időszak terveit, hogy láthassuk, hogy milyen úton indultak el a terv megvalósításáért, egyelőre sikertelenül.

8 Sok apró gond megoldása váratott magára, hogy egyáltalán termelni lehessen. Az átvétel után pár nappal már Budapestről a Roesemann és Kühnemann cégtől kérnek árajánlatot 300 db acélöntésű kerékre." Pécsről pedig Höffler kereskedőtől rendelnek a szénosztályozó regulátorhoz 1 db transzmisszió szíjat.

10 Március 16-án hitelt kérnek különféle tárgyak, felszerelések vásárlására, beszerzésére. E tételek között szerepel 1 igazgatói szoba és előszoba, valamint 2 vendégszoba bebútorzása, és a szükséges ágyneműk megvásárlása.

11 Jelentősebb és lényegesebb a terv megvalósítása érdekében a kezdeti időszaknak az a tevékenysége, melyet a pénzügyminisztérium 32 613. sz. március 17-i felszólítása nyomán indítanak meg Komlón. A pénzügyminisztérium arra kéri a bánya vezetőségét, hogy jelentsék írásban, hogy igénylik-e, hogy van-e értelme Komlón a további szén utáni kutatásnak. A bánya vezetősége nevében Nick Mihály 1909. március 27-én közli,

12 hogy a kutatásoknak reális alapja van, azok folytatása eredménnyel kecsegtet. A fúrásokat két szempont alapján szeretnék végezni: 1. Üj aknaüzemek helyes telepítéséhez segítő fúrások. 2. Az átvett szénmező feltárására szolgáló fúrások. Látható; a bánya vezetősége tudja, hogy Anna-akna egyedül kevés az igazi felfutáshoz. Üj aknát szeretnének indítani, és a meglevő szénvagyont feltárni. Ehhez a fúrólyukakat úgy tervezik, hogy azok 4200 méter csapáshosszat és közel 3000 méter dőléshosszat pásztázzanak át. így kb. 12 négyzetkilométernyi területen lesz ismert a szénmedence. "'OL. Z. 285. 1. cs. 55. sz. "OL. Z. 285. 1. cs. 66. sz. '-OL. Z. 285. 1. cs. 128. sz. >