Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)
Természettudományok - Horvatovich Sándor: A Zselic futóbogarai (Coleoptera, Carabidae)
A ZSELIC FUTÖBOGARAI (COLEOPTERA, CARABIDAE) HORVATOVICH Sándor Horvatovich, S.: The Carabidae of the Zselic Downs, Hungary. Abstract: A list of 122 species of Carabidae from the area is given. A schematic map with the localities is presented. The rare and new species to the fauna of Hungary are characterized. New records for Hungary are: Bembidion clarkii Dawson, Bembidion starki Schaum and Harpalus zigzag Costa. Bevezető A rendszeres bogárgyűjtés a területen Nattán Miklós kaposvári amatőr lepkész-bogarász tevékenységével kezdődik, aki az ötvenes és a hatvanas években Kaposvár közvetlen közelében a Nádasdi erdőben gyűjtött. Elsősorban a Carabusfajok érdekelték, de gyűjteményében a legtöbb bogáresoport képviselve van. Anyagát nem publikálták, halála után gyűjteménye a budapesti Természettudományi Múzeumba került. Az első futóbogarakra vonatkozó faunisztikai adat nagyon későn jelent meg, akkor, amikor a Leistus piceus Frölich futóbogárfaj teljes kárpát-medencei elterjedését feldolgozták (Horvatovich 1975). A Janus Pannonius Múzeum munkatársai 1977 óta gyűjtenek rendszeresen futóbogarakat a Zselic területén és ettől az időtől fogva működött a területen néhány fénycsapda is. Ezekből az anyagokból 9 fajról közöltek zselici faunisztikai adatot (Horvatovich 1978, 1979, 1980, 1981, 1982). A jelen dolgozat majdnem teljes egészében múzeumunk gyűjteményén alapszik. Ezen kívül csak 2 faj esetében használtam fel Nattán Miklós gyűjteményét (Carabus nemoralis O. F. Müller, Carabus nodulosus Creutzer). A Janus Pannonius Múzeum zselici futóbogáranyagának döntő többségét a szerző gyűjtötte. Lantos Gábor a Dennai-erdőben 3 erdőtípusban 2 évig üzemeltetett 30 talaj csapdát, amelynek futóbogáranyaga múzeumunkhoz került. Uherkovich Ákos fénycsapdák telepítésével és jónéhány fényre repülő futóbogárfaj begyűjtésével segítette az anyaggyűjtést. Néhány fajt gyűjtöttek még Márton Zsófia és Sár József. A gyűjtőhelyek rövid jellemzése Egy terület futóbogarainak . gyűjtéséhez és feldolgozásához nagy segítséget nyújt a vegetáció ismerete. Így nagy hasznomra volt „A Zselic erdei" című munka (Borhidi 1984). Az egyes gyűjtőhelyeket beszámoztam és ezek a térképvázlaton megtalálhatók. A továbbiakban az egyes, megszámozott gyűjtőhelyek rövid leírását adom. 1. Bőszénfa: Ropolypuszta. A különböző, jellegzetesen zselici erdőtípusok mellett itt nyílt, vizes talajú növénytársulások is képviselve vannak. 2. Lipótfa: a kutatóház környéke. A falu szélén elhelyezkedő volt vasúti őrház mellett mocsaras, vizenyős élőhelyek sora húzódik, kisebb erdőfoltokkal tarkítva. 3. Lipótfa: füzes. Bánya nevű település közelében, az országút mellett kisebb mesterséges tavak találhatók, melyeket idős fűzállomány szegélyez. 4. Szenna: Dennai-erdő, tölgyes (Helleboro dumetorum-Carpinetum). A Bőszénfára vezető erdészeti út Lipótfához közel eső része mellett a domboldalon a legnagyobb területet elfoglaló növénytársulás. 5. Szenna: Dennai-erdő, égeres (AegopodioAlnetum praeillyricum). Az előző gyűjtőhelytől 2 km-re Bőszénfa irányában többszáz méter hosszban tocsogós égeres helyezkedik el, a kis patak két oldalán. 6. Szenna: Dennai-erdő, bükkös (Vicio-oroboidi-Fagetum). Az égeres völgyből északkeletre oldal völgy nyílik, melynek az alján tiszta bükkös állományt találunk. Az oldalvölgy mindkét oldali peremén a társulás átmegy gyertyános tölgyesbe. 7. Vásárosbéc: Dióspuszta. A Zselic egyik legmelegebb és legszárazabb területe. A gyűjtések itt fénycsapda segítségével folytak. A fénycsapda környékén szántóföldek és erdőfoltok váltakoznak. 8. Hedrehely. Itt két helyen folyt gyűjtés. Márton Zsófia több alkalommal gyűjtött higanygőzlámpafényen futóbogarakat a kertjük végében. A másik gyűjtési terület a falu szélét A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve 34 (1989) : 5—14. Pécs, Hungária, 1998.