Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Természettudományok - Horvatovich Sándor: A Zselic futóbogarai (Coleoptera, Carabidae)

A ZSELIC FUTÖBOGARAI (COLEOPTERA, CARABIDAE) HORVATOVICH Sándor Horvatovich, S.: The Carabidae of the Zselic Downs, Hungary. Abstract: A list of 122 species of Carabidae from the area is given. A schematic map with the localities is presented. The rare and new species to the fauna of Hungary are characterized. New records for Hungary are: Bembidion clarkii Dawson, Bembidion starki Schaum and Harpalus zigzag Costa. Bevezető A rendszeres bogárgyűjtés a területen Nattán Miklós kaposvári amatőr lepkész-bogarász te­vékenységével kezdődik, aki az ötvenes és a hatvanas években Kaposvár közvetlen közelé­ben a Nádasdi erdőben gyűjtött. Elsősorban a Carabusfajok érdekelték, de gyűjteményében a legtöbb bogáresoport képviselve van. Anyagát nem publikálták, halála után gyűjteménye a budapesti Természettudományi Múzeumba ke­rült. Az első futóbogarakra vonatkozó faunisztikai adat nagyon későn jelent meg, akkor, amikor a Leistus piceus Frölich futóbogárfaj teljes kár­pát-medencei elterjedését feldolgozták (Horva­tovich 1975). A Janus Pannonius Múzeum munkatársai 1977 óta gyűjtenek rendszeresen futóbogarakat a Zselic területén és ettől az időtől fogva mű­ködött a területen néhány fénycsapda is. Ezek­ből az anyagokból 9 fajról közöltek zselici fau­nisztikai adatot (Horvatovich 1978, 1979, 1980, 1981, 1982). A jelen dolgozat majdnem teljes egészében múzeumunk gyűjteményén alapszik. Ezen kívül csak 2 faj esetében használtam fel Nattán Miklós gyűjteményét (Carabus nemoralis O. F. Müller, Carabus nodulosus Creutzer). A Janus Pannonius Múzeum zselici futóbogáranyagának döntő többségét a szerző gyűjtötte. Lantos Gá­bor a Dennai-erdőben 3 erdőtípusban 2 évig üzemeltetett 30 talaj csapdát, amelynek futóbo­gáranyaga múzeumunkhoz került. Uherkovich Ákos fénycsapdák telepítésével és jónéhány fényre repülő futóbogárfaj begyűjtésével segí­tette az anyaggyűjtést. Néhány fajt gyűjtöttek még Márton Zsófia és Sár József. A gyűjtőhelyek rövid jellemzése Egy terület futóbogarainak . gyűjtéséhez és feldolgozásához nagy segítséget nyújt a vegetá­ció ismerete. Így nagy hasznomra volt „A Zse­lic erdei" című munka (Borhidi 1984). Az egyes gyűjtőhelyeket beszámoztam és ezek a térképvázlaton megtalálhatók. A továb­biakban az egyes, megszámozott gyűjtőhelyek rövid leírását adom. 1. Bőszénfa: Ropolypuszta. A különböző, jel­legzetesen zselici erdőtípusok mellett itt nyílt, vizes talajú növénytársulások is képviselve van­nak. 2. Lipótfa: a kutatóház környéke. A falu szé­lén elhelyezkedő volt vasúti őrház mellett mo­csaras, vizenyős élőhelyek sora húzódik, kisebb erdőfoltokkal tarkítva. 3. Lipótfa: füzes. Bánya nevű település köze­lében, az országút mellett kisebb mesterséges tavak találhatók, melyeket idős fűzállomány szegélyez. 4. Szenna: Dennai-erdő, tölgyes (Helleboro dumetorum-Carpinetum). A Bőszénfára vezető erdészeti út Lipótfához közel eső része mellett a domboldalon a legnagyobb területet elfoglaló növénytársulás. 5. Szenna: Dennai-erdő, égeres (Aegopodio­Alnetum praeillyricum). Az előző gyűjtőhelytől 2 km-re Bőszénfa irányában többszáz méter hosszban tocsogós égeres helyezkedik el, a kis patak két oldalán. 6. Szenna: Dennai-erdő, bükkös (Vicio-oro­boidi-Fagetum). Az égeres völgyből északkelet­re oldal völgy nyílik, melynek az alján tiszta bükkös állományt találunk. Az oldalvölgy mind­két oldali peremén a társulás átmegy gyertyá­nos tölgyesbe. 7. Vásárosbéc: Dióspuszta. A Zselic egyik leg­melegebb és legszárazabb területe. A gyűjtések itt fénycsapda segítségével folytak. A fénycsap­da környékén szántóföldek és erdőfoltok válta­koznak. 8. Hedrehely. Itt két helyen folyt gyűjtés. Márton Zsófia több alkalommal gyűjtött hi­ganygőzlámpafényen futóbogarakat a kertjük végében. A másik gyűjtési terület a falu szélét A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve 34 (1989) : 5—14. Pécs, Hungária, 1998.

Next

/
Thumbnails
Contents