Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Természettudományok - Bálint Zsolt: A Kárpát-medence boglárkalepkéinek revíziója (Leipodtera, Lycaenidae)

A KÁRPÁT-MEDENCE BOGLÁRKALEPKÉINEK REVÍZIÓJA (LEPIDOPTERA, LYCAENIDAE) Bálint, Zs.: Revision of the tycaenid butterflies of the Carpathian Basin (Lepidoptera: Rhopalocera, Lycaenidae). Abstract. Systematic list offycaenid butterflies of Carpathian Basin with short notes. Lycaena dispar rutila (Werneburg, 1864)=Lycaena dispar hungarica Szabó, 1956, syn. п.; Lycaena (Heodes) virgaureae balcanicola (Graves and Hemming, 1928)=Lycaena virgaureaepyronitens Szabó, 1956, syn. п.; Glaucopsyche (Maculinea) alcon xerophila (Berger, 1946)=Maculinea alcon curiosa Szabó, 1956, syn. п.; Glaucopsyche (Maculinea) alcon sevastos (Rebel et Zerny, 1931)= Maculinea alcon limitanea Bálint, 1985, syn. n.;Polyommatus thersites alexius (Freyer, 1834)=Lysandra thersites pergrata Szabó, 1956, syn. n. Lectotype and Paralectotype specimen designation of „Lycaena dispar hungarica SZ. ", „Lycaena virgaureae pyronitens SZ.", „Lycaena hippothoe sumadiensis SZ. ", „Lycaena Bavius var. Hungarica Diósz. ", „Plebeius sephirus kovácsi SZ. ", „Plebeius sephirus proximus SZ. ", „Lysandra thersites pergrata SZ. ". Description of Lycaena (Heodes) tityrus argentifex ssp. n.from Eastern Carpathians. Revision of Carpathian data of Polyommatus eros (Ochsenheimer, 1808), Polyommatus, escheri (Hübner, [1823]), Polyommatus ripartii (Freyer, 1830), Aricia anteros (Freyer, 1830) andAricia nicias (Meigen, 1830). Bevezető A trópusokon igen nagy fajszámot elérő boglárkalepkék (Lycaenidae Leach, [1815]) családja Európában mintegy 120 fajjal képviselteti magát. Ezek közül tágabban értelmezett faunaterületünkön, a Kárpátmedencében, 53 faj fordul elő, amelyek között találunk számos szélesen elterjedt, sőt „kultúrakövető" ; lepkét is. Ám mindezek ellenére legnagyobb részük egy határozott élőhelytípusra jellemző. A magyarországi boglárkalepkékkel kapcsolatos ismereteket először Szabó Richárd (1956) foglalta öszsze. Gozmány (1968) a Fauna Hungáriáé 91. füzetének boglárkalepkéket tárgyaló részét már ennek felhasználásával írhatta meg. A fent említett két alapvető munka óta a Lycaena-k rendszertana lényeges változásokon esett át (Higgins 1975, Kudrna 1986, Zhdanko 1983. A Fauna Hungariae-Ъап szereplő nevek egy része szinonimnak bizonyult, néhány taxon pedig vagy alacsonyabb, vagy magasabb kategóriába lépett. Az újabb kutatásoknak alaposabban sikerült felgöngyölíteni a rokonsági viszonyokat, így a fajok és a génuszok (nemzetségek) egymásutáni sorrendje is sok helyütt módosult. Szükségesnek tartom, hogy hazai lepkészeink is megismerkedjenek az előbbiekben vázolt eredméZsolt nyekkel és munkáik során fel is használhassák azokat. Nem titkolom, dolgozatom egyik fő célja (azon túl, hogy a boglárkalepkéinkkel kapcsolatos újabb ismereteket összefoglaljam) az, hogy a magyarországi lepidopterológia idejében értesüljön az új eredményekről, és a születő munkákban ne szerepeljenek idejétmúlt, elavult nevek, a megjelenő faunisztikai dolgozatok fajlistái pedig tükrözzék a rendszertani és nevezéktani kutatások legújabb eredményeit. A dolgozat legelső részében a Kárpát-medencében honos boglárkalepkék, a fent már említett munkák alapján átdolgozott rendszertani jegyzékét találhatjuk meg. A fajok neve mellett található csillagok az ezután következő fejezetre utalnak, ahol az ily módon megjelölt taxonokról részletesebb megjegyzések olvashatók. Itt röviden tárgyalom a szóban forgó boglárkalepkéket és esetenként, a további taxonómiai kutatások megkönnyítésére olyan taxonok Lecto-, ill. Paralectotípusát jelölöm ki, amelyek leírásakor a szerző elmulasztotta a típuskijelölést. Az ezt követő függelékben találhatjuk meg az új taxon [Lycaena (Heodes) tityrus argentifex ssp. п.] leírását, valamint ebben a részben megemlítem még azokat a fajokat is, amelyek a Kárpát-medencében igazából sohasem fordultak elő, de ennek ellenére ismeretesek kárpát-medencei adataik vagy példányaik. A dolgozatot az idézett munkák jegyzéke zárja. Végül, de nem utolsósorban itt fejezem ki köszönetemet feleségemnek Kertész Annamáriának, aki fáradhatatlan és kitartó kutatótársam volt terepen és különböző gyűjtemények meglátogatása közben egyaránt. A kézirathoz fűzött hasznos és értékes tanácsaikért kell hálás legyek kollégáimnak: dr. Ronkay Lászlónak (Budapest), dr. Uherkovich Jfawnak (Pécs), dr. Varga Zoltán egyetemi tanárnak (Debrecen) és dr. Vojnits Andrásnak (Budapest). Külön köszönettel tartozom a Magyar Tudományos Akadémia Soros-alapítványának, amely ösztöndíj-támogatásával e munka elkészültét lehetővé tette. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989): 47-62. Pécs, Hungária, 1990.