Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Muzeológia - Ujvári Jenő: A Baranya Megyei Múzeumok 1988. évi munkája

A BARANYA M. MUZEUMOK MŰKÖDÉSE 315 a gombás fertőzések. A védekezés csak a tárolási körülmények komplex javításával képzelhető el. Gazdálkodási, pénzügyi feltételrendszer A Baranya Megyei Múzeumigazgatóság 1989ben 53 657 mFt-os költségvetéssel gazdálkodik. Ez az összeg nagyon jelentősnek tűnik, hiszen országos összehasonlításban is a harmadik legmagasabb a megyék között. Még imponálóbb, ha a növekedés ütemét vizsgáljuk: 1984 óta a kétszeresére emelkedett. Azonban, ha a 2. számú mellékletként csatolt táblázatot figyelmesen vizsgáljuk, láthatjuk, hogy a bér és a felújítás, ill. kisebb javítások költségeinek levonása után (ez kb. 29 129 mFt) 24 528 mFt marad üzemeltetésre és a szakmai feladatok megoldására. Az igazgatóság majd 30 ingatlanát figyelembe véve elképzelhető, hogy milyen csekély összeget fordíthatunk múzeológiai célokra. Mindenesetre fontos eredménynek tartjuk azt is, hogy legalább nominálértékben sikerült megőrizni a vegyszerekre, folyóiratokra, könyvekre szánt pénzösszegeket. Ugyanígy tudtuk megőrizni — legalábbis egyelőre — a tárgyvásárlási kereteket is, bár ezek a műtárgyak mai szintje mellett már teljességgel irreálisak. A tendencia azonban világosan látható, nevezetesen, hogy a működtetés költségei előbbutóbb fölemésztik a szakmai feladatokra nélkülözhetetlen pénzeket. 1990-ben a 12%-os bérfejlesztést is valószínűleg ennek a terhére kell végrehaj tanunk. Természetesen valamelyest javítható a helyzet azokból a vállalkozásokból szerzett bevételekkel, amelyeket a múzeum az elmúlt években kezdett. Ezek a bevételek — kiadványok, műtárgymásolatok árusítása, műtárgykölcsönzés stb. — az elmúlt években jelentősen növekedtek. Ugyanakkor nem halaszthatjuk tovább a múzeumi belépődíjak fölemelését sem. 1990-től az eddigi 5 Ft-ról 10 Ft-ra emeljük a belépőjegyek árát. (Egyes kiemelt helyeken Zsolnay, Csontváry, Ókeresztény Mauzóleum 20 Ft.) A bevételek növelése mellett takarékossági okokból az elmúlt évben a téli hónapokra öt kiállítóhelyet bezártunk. Látható azonban, hogy hosszú távon a múzeológiai célra szükséges pénzeszközök áremelésből és bezárásból nem teremthetők elő. Szükséges a szervezet növekedésének ésszerű határait meghúzni és szükséges olyan költségvetési reform is, mely a feladatot és nem az intézményt finanszírozza. Személyi feltételek Intézményünk munkatársai megfelelő szakmai hozzáértéssel végzik tevékenységüket valamennyi múzeológiai területen. Javuló tendenciájú az állomány szakirányú végzettsége, de kevés a gyűjteménykezelő, restaurátor-preparátor és a működéshez szükséges kiszolgáló személyzet. Munkatársaink eltérően vélekednek a múzeumi szakma társadalmi szerepéről, azt többségben tradicionálisan ítélik meg, hangsúlyozva a kutató munka elsődlegességét. A közművelődési nyitást egy részük pótcselekvésként értékeli. Gondot jelent az is, hogy osztályainkat alig éri külső hatás a tudományos-szakmai műhely kialakítását elősegítendő; nehezen illeszkednek bele a magyar tudomány hiányos rendszerébe. Az évtizedek óta rendkívül alacsony bér minőségromboló hatásával még hosszú ideig számolnunk kell. IV. A múzeumi szervezet további fejlődésének perspektívái. Hosszú távon érvényes terveket szőni a jelen bizonytalan körülményei között aligha lehetséges. Annyi azonban kétségkívül belátható, hogy a magyar múzeumügy egészében, s így a Baranya megyei szervezetben is lezárult a dinamikus, extenzív fejlődés szakasza. Kötelességünk azonban az eddig képviselt progresszív eszmei értékek megőrzése, a romló feltételrendszer közepette a megkezdett létesítmények (pl. Schaár utca v. délszláv bázismúzeum) befejezése, a megkerülhetetlen adósságok kiegyenlítése (Dómmúzeum —- románkori kőtár), a végveszélybe került muzeális értékek megmentése, s a következő időszakban szakmailag és műszakilag óhatatlanul elavuló állandó kiállítások újakkal való felváltása. E folyamatból nem zárható ki egyes objektumok felszámolása, a kisegítő személyzet létszámának csökkentése sem. Erőfeszítéseinket az épületvagyon, s a bennük tárolt muzeális anyag állagának megóvására, a múzeológiai infrastruktúra, a technikai-műszaki háttér felzárkóztatására kívánjuk összpontosítani. A szakmai, tudományos munka feltételeinek biztosítására a költségvetésből egyre kevésbé lesz mód. Vállalkozói magatartást feltételező gazdálkodási reformra készülünk fel, hogy megőrizhessük kiállításaink szellemi igényességét, tudományos publikációs lehetőségeinket, s ezzel biztosítsuk a nemzetközi szakmai körökben kivívott tekintély megőrzését, a gyümölcsöző külkapcsolatok ápolását is. Egy nyitott, kísérletező, rugalmas művelődéscentrikus múzeum képe rajzolódik ki előttünk; így jelenik meg az intenzív minőségi fejlesztés, és nem az extenzív növekedés ellentéteként.