Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)
Művészettörténet - Romváry Ferenc: A pécsi Vasvári ház története
A PÉCSI „VASVÁRY-HAZ" 253 11. Mücke József Ferenc: Vasváry Irma, 1880. mázó adat szerint „ez már a kuruc világ előtt lakóház volt." 1718-ban Pitrin Péter kereskedő vette meg a Levenau-féle házat. 1734-ben Pitinih Ferenc kötélverőé a ház, az 1737-es eonseriptio Pitini Ferenc kötéljártót ír. 1742-ben viszont már Kronevetter József rézműves adta el a házat Sumper András szűcsmesternek. 1779ben Pichler Márton szűcs volt a ház gazdája, akinek felesége Sumper lány volt. 1786-ban ugyanis Pichler Mártonné Sumper Éva eladta a házat Takács József kirurgusnak. Tőle 1809ben Sauska Ferenc vette meg. Tőle viszont (Zauskának nevezve) Pischler János vette át 1810-ben, s nyomban továbbadta Jaumann Vendelnek, ő pedig Németh Istvánnak. Tőle vette meg aztán Rosinger Mátyás, s végezetül annak özvegyétől Rosingerné Rihmer Magdolnától Traiber Lipót János. Vasváry György feljegyzéséből 41 tudjuk, hogy egy 1821. évi június hó 25-én kelt szolgalmi jogot szerző okmány szerint az egy holdnyi kiterjedésű és észak-déli irányban megnyúlt szabályos négyszögű területen a 19. század elején egymás mellett két földszintes ház állott, melyek Rosinger Mátyás köztiszteletben álló pécsi polgár, hírneves műlakatos mester tulajdonában voltak, aki az említett házak helyébe 1826-ban emeletes házat épített. 12 Az épülethez szükséges sárga homokot a ház telkén nyerte, mert ugyanabban az időben ásatta meg a ház alatti nagy pincét is. A ház legfőbb ékessége volt az épület középtengelyében a párkányzat felett elhelyezett saját készítésű óramű, melynek két oldalán gép által mozgásba hozott egy-egy vasszobor foglalt helyet. A keleti oldalon egy leányalak, a nyugati oldalon talapzaton lakatosinas ülő figurája. Pontban 12 órakor, nap mint nap a szoborfejek mozgásba jöttek. A fiú udvarias fejmozgással 41 A ,,Vasváry-Ház : ' története. 1826—1894. 1. 7. sz. lábjegyzet. Madas: i. m. 342. o.
