Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Művészettörténet - Romváry Ferenc: A pécsi Vasvári ház története

252 ROMVÄRY FERENC 10. Mücke József Ferenc: Vasváry Vilma, 1880. helyiségben a másik, valamint a feldíszek. A feldíszeknek azonban, mind a fa, mind pedig az öntöttvas változatnak nyoma veszett.

36 Az épület tervezett rekonstrukciója során érdemes lenne a vascégérek újbóli visszahelyezése. Ezek még feldísz nélkül is jelentős értéket képviselnek. A Vasváry ház építéstörténete csupán a rendkívül hézagos adatok mozaikszerű összerakásával és a hiányzó adatok kikövetkeztetésével körvonalazható. Köztudott, hogy 1840-ben került az ingatlan a család birtokába.

30 A fontos történések, a ház gyökeres átépítése, a hetvenes-nyolcvanas években lezajlottak, a század utolsó évtizedében már a kiegészítő díszítések is a helyükre kerültek. Az elmúlt közel száz év során összességében kevés látványos dolog történt. Ez a „negatív történés" azonban a megmaradást, a nem-változást is jelenti egyúttal. Az élet a megszokott rendjén folyt a falak között. Ez már azonban családtörténet, nem pedig építészettörténet. A jelenleg is érvényben lévő 1976-os kiadású Magyarország műemlékjegyzéke szerint a Kossuth Lajos utca 19. (17.532) lakóház, ún. Vasváry-ház, koraeklektikus, 1870 körül, műemlék jellegű. A kapualjban eldugottan elhelyezett tábla szerint sem műemlék, csupán műemlék jellegű.

37 Közli Genthon műemléki topográfiája

33 és Dercsényi—Pogány—Szentkirályi: Pécs с városmonográfiája is.

39 Madas József kutatásainak köszönhetően

40 az első adat az 1695-ös Vinczenz—Nagy-féle felmérésben már fellelhető, puszta házhelyként jelölve meg a telket. Azonban nem sokáig állhatott üresen, mert egy későbbi, 1751-ből szár3/ Magyarország műemlékjegyzéke. Budapest, 1976. 38 Genthon István: Magyarország művészeti emlékei I. Budapest, 1959. 258. o. 39 Dercsényi—Pogány—Szentkirályi : Pécs, Budapest, 1956. 186—187. o. 40

1. 7. sz. lábjegyzet. Madas: i. m. 341. o.