Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Művészettörténet - Romváry Ferenc: A pécsi Vasvári ház története

A PÉCSI „VASVÁRY-HÁZ' 249 7/b. Zsolnay Gyula: Vasváry György, 1887. beállítás, a személytelen cégérszerűség azonban később kényszerítően a változtatás irányába hathatott. A kép alsó harmadában, ill. hatodá­ban a vászon kettévált, mindkettő kiegészítés, újabb festés. Erre utal a Bányász suta állása, kicsavarodó lábfeje is. így azonban a szignó és a dátum ugyancsak utólagos kell legyen. Talán ez a két olajkép volt a fűszer- és vaskereskedés első cégére. Ez azonban semminemű adatokkal alá nem támasztható feltevés csupán. Ellene szól viszont az, hogy a vászonra festett, kréta­alapozású olajfestmény nemigen képes ellen­állni az időjárásnak, főleg nem az esőnek, hó­nak, fagynak. S az 1392-es, kapualji felvételen még ép volt mind a kettő. A tojássordíszű fa­kereten átszabás nyomai látszanak, s a vakrá­mára felfeszített vászon a behajtott részen is megfestett. így ez azt jelentheti, hogy egy na­gyobb képet kisebbítettek meg. Talán a későb­bi, adott nyílás méretére kellett átszabni képet és keretet egyaránt. Arra sincs adat, hogy mi­kor kerültek le a képek a falról. Feltételezhető, hogy a vaskereskedés megszűntével, az üzlet­helyiségek bérbeadásával kapcsolatban, amikor­is idegenek jártak be az udvarban lévő raktá­rakba. Az öntöttvas korláttal szegélyezett egykarú íves lépcsőház falán egy-egy pannó, füles-sa­rokdíszű keretben falra ragasztott, vászonra festett olaj kép: Ceres/Demeter és Mercur/ Hermes egészalakos figurájával. A görög—ró­mai mitológiából vett jelképes — a termékeny­séget és a kereskedelmet megszemélyesítő — figurák is a ház tulajdonosának tevékenységi körére utalnak. Miként a két előbb ismertetett cégérkép is egyértelműen a fűszer- és szerszám­üzlettel kapcsolatos asszociációk felkeltését cé­lozzák. A Ceres és Mercur, ellentétben az előb-

Next

/
Thumbnails
Contents