Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Művészettörténet - Romváry Ferenc: A pécsi Vasvári ház története

244 ROMVÁRY FERENC 3. Mücke Mariann: Traiber Lipót, 1890? száz évre visszamenőleg, majd kilenc-tíz emberöltő messzeségbe követhetjük nyomon a család felmenőit. A Nyugat-Magyarországon élő Traiberek 1688-ban szerezték meg a magyar nemességet. Traiber János és felesége, Tsapy Dorottya, továbbá általuk a három fivér, Miklós, György és Márk, valamint örököseik és mindkét nembéli leszármazottjaik részére I. Lipót, 'a keresztény államnak tett hű szolgálataik és erényeik által szerzett érdemeik alapján' magyar nemességet adományozott. Címerállatuk az ágaskodó oroszlán lett.

18 A család birtokában lévő hármas címerábrázoláson három külön-külön keretbe foglalt ovális pajzsban — balról jobbra — a bajor (1507), a magyar (1688), és az osztrák (1804) címer látható.

13 A bajorországi származásnak ez az egyetlen emléke maradt fenn, a forrás nem ismeretes. I. Ferenc József 1882-ben kelt leiratában engedélyezte, hogy Traiber György és törvényes utódai, magyar nemességük épségben megmaradása mellett, családi nevüket Vasváryra változtassák.

20 Vasváry György (1841—1905) Traiber Márk (?—?) egyenesági leszármazottja. A magyar nemességet megszerző János legifjabb öccsének, Márk fiának, a Sopron vármegyei Kőhalomban született Lipótnak (1723—1783) mindhárom fiúgyermeke Sopronból települt át Tolnába 1790 táján. Pál Szekszárdon, János és Imre Bonyhádon telepedett le. A Kőhalomban

21 született János (1768—1839) Bonyhádon vas- és fűszerke18

Andretzky József: Baranyavármegye nemesei, Pécs, 1909. 80. o. Kempelen Béla: Magyar nemes családok X. Budapest, 1931. 19 Dr. Nádor András tulajdona. 20 Dr. Majorossy Kálmánná tulajdona. 21 Kőhalom, német neve Steinberg német mezőváros Sopron vármegyében. 1042 német lakos, Kőszegtől északra 1 *Д mérföldre. Hg. Eszterházy birtoka. (Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára I. kötet 258. o. Pest, 1851).