Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)
Művészettörténet - Romváry Ferenc: A pécsi Vasvári ház története
240 ROMVÁRY FERENC zatba kapcsolhatott. A tradicionális iparágak —• bőr és bőrfeldolgozás, öntöde, serfőzde és szappankészítés mellett a felvirágzás folyamata egy sor más iparágat is érintett. A vas- és gépgyártás mellett két sörgyár, pezsgőgyár, számos gőzmalom, két bőrgyár, kesztyűgyár, orgonagyár, kerámiagyár, parkettagyár, több téglagyár és szappangyár is létesült. Pécs ipari város lett. A Dunagőzhajózási Társaság részben megvásárolta, részben bérbevette a gazdag pécsi szénmezőket és sorra nyitotta a nagyüzemi művelésű tárókat. A szén olcsó vízi úton történő szállítása érdekében 1857-ben a DGT megépítette Pécs és Baranya vármegye első vasútvonalát Pécsbányatelep, Villány, Mohács között. Ezt követte a Pécs—Barcs szárnyvonal kiépítése 1867-ben, mely a Drávát hozta elérhető közelségbe. Egyúttal Nagykanizsa érintésével a Déli Vaspályán keresztül a fővárost tette vasúton is megközelíthetővé. 1870-ben megépült a Villány—Eszék szárnyvonal, mely Szlavónia felé nyitott utat. 1882-ben végre kiépült a közvetlen Pécs—Budapest fővonal. 5 További szárnyvonalak és kapcsolódások igencsak megkésve, az első világháború előtti években, a bajai híd felépültével jöhettek csak létre. A vasút révén Pécs kapcsolatba került távoli tájakkal és ez a tényező is elősegítette további fejlődését. Pécs kereskedő város is lett. Az 1867-es kiegyezés felszabadult légköre köztudottan erjesztője lett az ország, ezen belül Pécs nagyarányú fejlődésének. A kiegyezésig eltelt száz év alatt a lakosság száma megduplázódott. A századfordulóig eltelt három évtized alatt ugyanez megismétlődött, a város lakossága túlhaladta a félszázezres számot. 0 Az ipar azonban tőkehiány miatt elmaradt a hazai fejlődés volumenétől, a kereskedelem pedig a vasúti fővonalak hiányában helyi érdekeltségűvé vált. Az előbbinél kivételt jelentett Zsolnay Vilmos kerámiagyára, itt a technikai újítások pótolták a tényleges mozgó tőkét, míg az utóbbinál a borkereskedelem számított kivételnek, mígnem a századvégen a filoxera és a pécsi borhamisítási botrány szét nem zilálta az addig jól prosperáló borkivitelt. A város romjaiból épült újjá a török időszak után. Barokk egyházi és világi középületei ma is állnak, szerény, számunkra mégis jelentős épületeknek számítanak. A polgárság építkezései csak a múlt századból maradtak ránk nagyobb számban. A belváros a másfélszáz éves török uralom ellenére is megőrizte középkori városszerkezetét, fallal körülvett központi magja együttesében bír nagy jelentőséggel. Ma is használatos a középkorban kialakult észak-dél, ill. kelet-nyugat irányú úthálózat középpontban a főtérrel, amely mágnesként vonzza, gyűjti magába a fő- és mellékutcákat. Az 1812-ben Pécsre települt Traiber család is a belváros kelet-nyugati főutcájában keresett magának otthont. Traiber János 1828-ban a Rihmer családtól vásárolta meg az ún. Fehér Hattyú házat a mai Kossuth Lajos utca 15. sz. alatt (akkor Fő utca 8.) és benne vas- és fűszerkereskedést nyitott. 1840-ben fia, Traiber János Lipót vette meg a mai Kossuth Lajos utca 19. sz. (akkor Fő utca 10.) alatti majdani „Vasváry Ház"-at.' A házszámok és az utcaelnevezések az idők folyamán ugyancsak gyakorta változtak, így a forráskutatóknak (főként Petrovicsnak 8 és Madasnak 9 ) nem volt könnyű a dolga. Alapvető feltáró munkájuk nélkül Pécs történetének kutatása sok területen szinte megoldhatatlan feladatot jelentene. S mivel jószerivel csak közvetett levéltári, vagy más adatok állnak rendelkezésre, jelentéktelennek tűnő momentumokra is odafigyelve kell a feladatot megoldani. A dolgozat elsődleges célja ugyanis egyfajta múltbatekintés, múltidézés, egy pécsi polgárcsalád mindennapi életébe való bepillantás révén, múlt és jelen sajátos szembesítése. A „Vasváry Ház" és belső berendezése átvészelte az elmúlt száz évet s hűen tükrözi akkor volt állapotát, így a módszer is magától adódott, a jelen állapot és a fellelhető tárgyi dokumentumok — elsődlegesen fotók és festmények, maga a ház és berendezése — egybevetése, egyfajta állapot, sajátos helyzetkép megragadása, leíró jellegű rögzítése. A mai Kossuth Lajos utca már Pécs házainak és utcáinak 1723-as számbavételekor ,,a város egyik legnagyobb és legfontosabb utcája volt. Buda felé a forgalom itt bonyolódott. A legtöbb kézművesnek és iparosnak (. ..) ebben az utcában volt a háza. Itt voltak a város legfontosabb középületei is: Salzhaus, Saliterhaus, Rathaus, (...) a pálosok és dominikánusok rendháza. Ebben az utcában összpontosult tehát minden, ami csak egy város életében nagyobb jelentőséggel bír. Az utca ennélfogva mintegy fénypontja, csillaga volt a városnak (...). A későb5 Várady: i. m. 6 Dr. Kolta: i. m. 7 Madas József: Pécs-belváros telkei és házai. Adatgyűjtemény. Pécs, 1978. 337. o. 341—42. o. ,.Vasváry György czég" története. 1790—1892. Összeállította: Vasváry György. A „Vasváry-Ház" története. 1826—1894. Összeállította: Vasváry György. Romváry: i. m. 8 Petrovics Ede: Pécs utcái és házai 1687-ben. Baranyai Helytörténetírás, Pécs, 1969. 9 Madas: i. m.
