Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)
Történettudomány - Gál Éva: Dr. Horváth Antal (1848–1912)
172 GÁL ÉVA nonia' sorozat, darabjai a mintakönyvekben tévesen „ó-római" jelzéssel szerpelnek. 18 Pécs vízellátásának megoldásában is elévülhetetlen érdemeket szerzett, ö javasolta, hogy a közművesítés során a Tortyogó forrás vizét használja fel a város. Kiváló szőlészeti szaktudásával pedig nemzetközi hírnévre tett szert. Foglalkozott szőlőnemesítéssel, csak csemegeszőlőből 200 fajtát termesztett. A múlt század végi nagy filoxera járvány idején, a pécsi szőlőfajták védelme érdekében, a szénkénegezési eljárás elterjesztésén fáradozott. Szőlészeti cikkei főként a „Borászati Lapok"-ban jelentek meg. Szőlője — a Magyarürögi út 7. szám alatt — ma a Szőlészeti Kutatóintézet telepe. Régi adósságot törlesztünk azzal, hogy megemlékezünk arról az emberről, aki kivételes tehetségét egész életében szülővárosának szolgálatába állította. A szülőházán (Sallai u. 25.) elhelyezett emléktábla felavatására 1988 őszén került sor. 19 18 Zsolnay T.—M. Zsolnay M.—Sikota Gy; 1974. 55. 19 Köszönettel tartozom mindenkinek, aki munkámat segítette a Magyar Nemzeti Múzeumban, az Iparművészeti Múzeumban, a Néprajzi Múzeumban, a Baranya Megyei Levéltárban, a Janus Pannonius Múzeumban. Külön köszönöm Dr. Lovag Zsuzsának, Dr. Parádi Nándornak, valamint Horváth Antal unokáinak: Dr. Murányi Ivánnak és Dr. Kubik Antalnénak a biztatást, támogatást és a sok segítséget. 8. ábra. Kehely, 16. sz. (MNM). HORVÁTH ANTAL CIKKEINEK, ILLETVE KÖZLEMÉNYEK Archaeológiai Értesítő I. (1869) 115.: Archaeológiai levelek VIII. II. (1869) 50.: Romer F.: A M. N. Múzeum gyűjteményeinek az 1869-dik év II-dik negyedében történt szaporodása. II. (1870) 237.: Arch, levelek XX. III. (1870) 105.: Arch, levelek XVII. III. (1870) 149.: Arch, levelek XXVII. III. (1870) 187—189.: Arch, levelek XXXVI. IV. (1870) 18.: Arch, levelek III. VI. (1872) 286.: Arch, levelek XXXII. XI. (1877) 363.: Hazai tudományos intézetek és leletek cím alatt. XII. (1878) 36—37.: Hazai tudományos intézetek leletek cím alatt. XII. (1878) 189—191.: Hazai tudományos intézetek és leletek cím alatt. XII. (1878) 264.: Hazai tudományos intézetek és leletek cím alatt. (Üj. f.) V. (1885) 37—38.: Horváth Antal levele a dunaszekcsői római falmaradványokról. (Üj. f.) V. (1885) 237.: Horváth Antal: A pécsi romokról. A GYŰJTŐMUNKÁJÁRÓL TUDÓSlTÖ JEGYZÉKE: (Üj. f.) XXIV. (1904) 322—325.: Gercze Péter: A pécsi postapalota alatt kiásott régi falak. (Üj. f.) XXIV. (1904) 193—195.: Gerecze P.: A pécsi régi egyetem helye és címere. (Üj. f.) XXV. (1905) 89.: A pécsi városi múzeum. (Üj. f.) XXIX. (1909) 93—96.: Könyvészet (szerk.: Supka Géza). (Üj. f.) XXXIII. (1913) 186—188.: Az Országos Régészeti és Embertani Társulat... (Üj. f.) XXXIII. (1913) 210—231.: Hekler Antal: Római bronzemlékek a Nemzeti Múzeumban. Archaeológiai közlemények VI. (1866) 177.: Magyar régészeti krónika, 906. s. szám. VII. (1868) 77.: Magyar régészeti krónika, 955. s. szám. VII. (1868) 194.: Magyar régészeti krónika, 1047— 1050. s. szám. VIII. (1870) 114—119.: Horváth A.: Az 1868-dik évőszén Sellyén talált római érmek leírása. IX. (1873) 58—64, 47—49.: Horváth A.: A m. n_ múzeumban levő kiadatlan Aurelianus-féle érmek.
