Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Történettudomány - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a 19. század második felében V.

166 CSERDI ANDRÁS érintette. Az alsó póluson felhalmozódó birtokosok elsősorban közülük kerültek ki. A német gazdaságok száma a 0—2 holdas kategóriától eltekintve minden más esetben növekedett. Ez a tendencia az 5—15 holdas kisparaszti gazdaságoknál és a 30 hold feletti paraszti nagygazdaságoknál jelentős. A falu arculatára különösen ez az utóbbi gyarapodás nyomta rá előteljesen a bélyegét. 1864-ben a 20 holdnál nagyobb gazdaságok kizárólag német birtokosok tulajdonában voltak. 1890-ben igaz található volt már e nagyságrend felett egy magyar gazdaság is, de időszakunk alatt ez a paraszti réteg számban megerősödött, s ezen belül is a német gazdaságok száma növekedett elsősorban. Míg 1864-ben a földnagyságot tekintve a legnagyobb birtokkal rendelkező magyar gazda a 9. volt. azaz 3 német gazdának volt nála nagyobb birtoka, addig 1890-ben a legnagyobb földdel rendelkező magyar gazdát már 12 német előzte meg a sorban. A 15—30 holdas középparaszti gazdaságok száma volt az, amelyik a két időpont között a legjelentősebben csökkent. Ez a csökkenés azonban úgy realizálódott, hogy a német gazdaságok száma növekedett, míg a magyar gazdaságok száma 16-ról a felére, 8-ra csökkent. A 2—-5 holdas szegényparaszti gazdaságok sorából eltűntek a magyar gazdaságok. Ez a két réteg adta a lesüllyedő gazdaságok jelentős részét. Tehát nemcsak megsokasodtak a pólus legalján a magyar gazdaságok, hanem a korábbi súlyúkat, az 5—15 holdas kategóriát kivéve elveszítették. Im abschliessenden Teil dieser Studie haben wir eine weitere vergleichende Untersuchung des Parzellenprotokolls aus dem Jahre 1864 und aus dem Jahre 1890 nach bisher noch nicht analysierten Gesichtspunkten unternommen. Wir untersuchten, wie sich das Gesamtgebiet der einzelnen Wirtschaftszweige in den einzelnen Gutskategorien gestaltet hat und welche Änderungen in den untersuchten Jahren diesbezüglich entstanden sind. Wir konnten es feststellen, dass die wichtigen Umordnungen in erster Linie die Wirtschaften mit mehr als 15 Joch gestärkt, die kleineren aber sichtlich geschwächt haben. A nemet gazdaságok mozgása az adatok alapján ezzel ellentétes volt. Rájuk az jellemző, hogy a hierarchia alján csökkent számuk, míg feljebb pedig gyarapodott. Látható tehát, hogy nemzetiségi-gazdasági vonatkozásban is átrendeződött a falu. Ez is, mint a többi jelenség nyilván folyamat volt, amelyik az 1890. évben nem állt meg, nem ért véget. Mi azonban célul csak az eddigi vizsgálatot tűztük ki. Ügy véljük, hogy a két birtok részleti jegyzőkönyv adta lehetőségeket kiaknáztuk, s bemutattuk mindazt a változást, ami e forrás alapján feltárható volt. Igazán izgalmas kérdés adódhatna abból, hogy miként reagált erre a sokszínű átrendeződésre, változásra, gazdasági felemelkedésekre és lesüllyedésekre a falu akkor. Sajnos ezt már szemtanú nem mesélheti el, levéltári adat pedig ilyen szubjektív dolgokra nem valószínű, hogy akad. Mindenesetre nagyjából ide vezethetők vissza azok a gondok, amelyek a falu életében később megjelentek. A falusi gazdasági életből adódó ellentéteket tompította a bánya megjelenése 1895-től. Kialakult ugyan a falu—bánya szembenállás, másrészt viszont a falu földműveléséből kiszorult, ott munkát nem kapó férfiak elhelyezkedhettek a bányánál, így létviszonyaikon javítani tudtak. Időpontunkat mindenesetre a bemutatott változások jellemezték. Ilyen átalakulások után érkezett el a település a századfordulóhoz és a szénbányászathoz, ahonnan történetének már egy jelentős, másik vonulata ível fölfelé. Ein anderer Gesichtspunkt in der Untersuchung war der Prozess im Bodenbssitzstand der Nationalitäten. Wir untersuchten in der angegebenen Zeit den Anteil der Ungarn und der Deutschen in den einzelnen Wirtschaftszweigen und in der Proportion des Bodenbesitzes. Weiterhin registrierten wir die Nationalität der Mitglieder der einzelnen Gutskategorien. Die Herausbildung eines Übergewichtes der deutschen Wirtschaften konnten wir daher in ihrem Verlauf, zusammen mit ihren eigenartigen Merkmalen verfolgen. Die Gestaltung der Gutsstruktur in der Gemeinde Komló in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts (Teil V.) András CSERDI