Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Történettudomány - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a 19. század második felében V.

162 CSERDI ANDRÁS annak ellenére, hogy létszámuk közel 10%-kal csökkent, legelőik jelentősen növekedtek. Ezzel szemben meglepő a 30—50 holdas gazdaságok viszonylagos passzivitása e tekintetben. Létszámuk megötszöröződése és az összes legelőterület több mint kétszeresére való növekedésével ellentétben ennek a rétegnek a legelei kisebb mértékben növekedtek csak abszolút értékben. Ennek tulajdonítható, hogy az első időponthoz viszonyítva közel 4%-kal fogyott az ilyen területekből való részesedésük. A 2—5 holdas gazdaságok területe megszűnt. Igaz, ez a létszámukhoz viszonyítva korábban sem volt magas. A 0—2 holdas gazdaságok legelcterületeinek mennyisége növekedett, de létszámukhoz mérve mindkét időpontban jelentéktelen területet használtak csak. Az 5—15 holdas gazdaságok legelőterülete bár növekedett, mégis a részesedési aránya közel 10%-kal lett kevesebb. Ezek a területek, nyilván a rétek területének az alakulását is figyelembe véve. sejtetni engedik az állattartás egyes gazdaságokbéli jelentőségét is. A rétterület megoszlása birtokkategóriák szerint: Birtok1864. 1890. nagynégyszögöl % négyszögöl °o ság, kh. 946 0— 2 946 0,85 2 710 2,39 2— 5 764 0,69 1634 1,44 5—15 27 580 24,82 25 142 22,22 15—30 74 618 67,16 57 111 50,47 30—50 7 201 6,48 26 564 23,47 Összesen: 111 109 113 161 A rétterület két időpont közti növekedése nem volt számottevő, mindenesetre eltérő mozzanat az országos jelenségtől. A nagyjából stabilnak tekinthető rétmennyiségből mindkét időpontban a legtöbbet a 15— 30 holdas gazdaságok használtak. Ez az a kategória, amelyiknek a létszáma a legjelentősebben fogyott. Csökkent a rétként használt területük is, mégpedig jobban, mint a létszámarány csökkenése ezt indokolta volna. így is, a második időpontban a réteknek több mint a fele még az ő birtokukban volt. A legelőterületek viszonylatában is ez a réteg volt a legjelentősebb legelőhasználó. De eltérően az ottani arányalakulástól, itt veszteséggel maradt a legmagasabb rétfelhasználó. Az eltérés, a csökkenés oka, hogy a 30—50 holdas paraszti nagygazdaságok ezen esetben másként viselkedtek, mint a legelők esetében. Bár az arányokat tekintve itt is elmaradt ezeknek a gazdaságoknak a rétgyarapodása a létszámuk emelkedésétől, de a rétnövekedés ebben a kategóriában jelentősnek nevezhető. Ez vonta el a lehetőséget a 15— 30 holdas gazdaságok elől. Növekedett a 0—5 holdas gazdaságok által használt rétterület is. A kategória létszámához viszonyítva azonban mindkét esetben jelentéktelen területeket használtak ezek a gazdaságok. Még akkor is azt kell mondanunk, ha a 2—5 holdas gazdaságok számának csökkenésével párhuzamosan emelkedett az ott tapasztalható átlag. Az 5—15 holdas paraszti gazdaságok létszáma növekedett, az általuk használt rét pedig kismértékben csökkent. Ez a változás azonban nagyjából arányban állt a gazdaságok súlyával. Kétségtelen tehát, hogy az 5 hold feletti gazdaságok használták 1890-ben a falu rétjeinek a javát, s ez az arány úgy alakult ki, hogy a ko-. rabbi időpont 5—30 hold közti rétegeitől bizonyos részt a 30 hold feletti gazdaságok elvontak. Tény, hogy ez összhangban a legelőgazdálkodással a 15—30 hold közti középparaszti gazdaságok erős túlsúlyát sejteti az állattenyésztés vonatkozásában. Mindkét időpontban a legelők és rétek 115%-a (200%-ból!) volt a birtokukban. A többi művelési ág vagy időszakunkban szűnt meg, vagy nem volt birtok jegyzőkönyvi előzménye, így az összehasonlításnak nincs alapja. Az előzőekben jelzett művelési ágak a következők: 1864. Birtoknagyság.'kh. Gyümölcsös négyszögöl Harasztos négyszögöl c 0— 2 5 985 10,84 343 0,80 2— 5 6 448 11,68 — — 5—15 12 148 22,01 12 221 28,55 15—30 28 900 52,36 29 964 70,00 30—50 1 711 3,10 276 0,64 összesen: 55 192 42 804 Szállaserdő Birtoknagyság-kh Négyszögöl % 0— 2 2— 5 5—15 15—30 30—50 437 310 58,50 41,50 Összesen: 747