Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Történettudomány - Bezerédy Győző: Baranya megye településeinek pecsétjei a feudális korban (II. rész)

156 BEZERÉDY GYŐZŐ A vár lábainál fekvő várost palánkfal veszi körül a képen. Ez a palánk sem érte meg az 1710-es évet. Ezen a pecséten Dunaszekcső 1650 —86 körüli állapota látható.

10 Zaláta 1794. évi pecsétjén tipikus ormánsági táj látható. Zaláta környéke is éppen ilyen volt, mint amilyen ezen a pecséten látható. Egy 1841-es térképen látható is a Dráva egykori ága által képződött nagy mocsaras tó, sőt egy 1740-es évek közepén készült határjárásban említést is tesznek róla: „ezen zalátai tó mellett tovább menvén."

11 Ez a tó szerepel a falu pecsétjén. A vízpartot sűrű nádas borítja, a vízen három vadkacsa úszik, a vízben egy hal. Az égen felhőpamacsok, alatta egymás után 5 vadkacsa röpül. Az ormánsági táj pontos, hiteles ábrázolása arra enged következtetni, hogy a vésnök ismerte is e tájat, másrészt pontosan rögzítette a vésetgn a tájban élő ember fő foglalkozását: a vadászást, halászást. A két legreálisabb ábrázolás 1845-ben készült két egymáshoz közel fekvő mezővárosról: Vörösmartról (Zmajevac, Jugoszlávia) és Baranyabánról (Popovác, Jugoszlávia). A két mezőváros pecsétjének mérete, stílusa, évszáma, a kivitelezés technikája teljesen megegyezik egymással. Nyilván azonos vésnök készítette őket. Vörösmart pecsétjén a település látható, háttérben magas hegy, azon egy hatalmas karózott szőlőtő, szőlőfürtökkel megrakottan, a hegyen présház látszik, előtérben a falu házai, két templommal, az egyik tornyán kereszt, a másikon gomb (csillag?). A falu két szélén, főleg a folyó partján sűrű, lombos fák. A Duna a falu alatt beöblösödik. A vízen csónak őrfával, a csónakban révész, a csónak mögött kis sziget. A település fölött a dombsor Dunához legközelebbi ormán vár, vagy kolostorrom látszik. Ez utóbbi lehet a középkori falu temploma, de nagyobb a valószínűsége annak, hogy inkább a két közeli páloskolostor egyikének a romja lehet, mely Vörösmarton állt.

12 Baranyai Júlia, Várady Ferenc nyomán így írja le a hajdani Vörösmartot: ,,ez az Árpádkori település és hajdani mezővároska fent húzódott meg egykor a dombhát tölgyrengetege között. Itt lehetett az iskola, s az első kezdetleges református templom is a Duna vörhenyes, löszös martja peremén, s csak később, a vizek szabályozása után költöztek le Veresmart lakói a nagyobb oltalmat nyújtó mart alá, a folyam kiszikkadt, hajdani medrébe."

13 10

Bezerédy Győző: Dunaszekcső és Bár története. Dunaszekcső, 1975. 53—55. p. 11 B. m. L. Inquisitiones 1745—1747. V/121 160. cs. n Haas Mihály: Emlékek a Duna mentén FöldvárA pecsét tehát hiteles ábrázolása Vörösmart mezővárosnak. A hegyen ábrázolt hatalmas szőlőtő a város fő jövedelmi forrására, a vörösborra utal. Bán (Baranyabán) pecsétjének kiemelt fontossága abban rejlik, hogy jelentős számú nyomat mellett maga a pecsétnyomó (typarium) is megmaradt. A pecsét apró részleteinek a finomsága s gazdagsága elsősorban ezen tanulmányozható. A rézzel ötvözött ezüst nyomólap ötvösművészeti remekmű, aminek az értékét még jelentősen megnöveli az is, hogy a pecséteken ábrázolt falukép, s a kép minden apró részlete hiteles. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint egy fél évszázaddal későbbi katonai térképpel való összehasonlítás. Minden objektum megtalálható a térképen, még a faluba vezető út jobb oldalán a gémeskút is. A mezővárosba észak felől vezet be az országút, mely a település előtt legelő mellett vezet el. A legelőn gémeskút áll. Közvetlenül a falu előtt sűrű fák mellett vezet el az út. A katonai térkép alapján tudjuk azt,, hogy itt temető van, nyilván sok és magasra nőtt fákkal. Az út a templom mellett vezet a városba. A településen két templom áll, a pecsétről még az is megállapítható, hogy az egyik barokk, a másik klasszicizáló. A két templomon kívül 4 ház látszik mindössze a mezővárosból. Ezeket azonban úgy rendezte el a vésnök, hogy kevés épület ellenére jelentős település látszik a pecsétmezőn. Érezni ezt; még igen sok ház lehet a templomok és a fák mögött. Hátul meredek domboldalon présházak állnak a karózott szőlők között. Ví. Vallásos vonatkozású képek Baranya falvainak pecsétjein Az egyházi (vallásos) vonatkozású pecsétek XVIII. századiak, tehát igen koraiak. Ezek a falvak a XIX. században általában változtattak pecsétjeiken s e változás abban is megnyilvánult, hogy a vallásos tárgyú pecsétképet világira cserélték fel. Ilyen változás látható Boda két pecsétjén. Az elsőt még a XVIII. században használták. Ezen még angyal lebeg a trónszéken ülő alak felett, a későbbi XIX. századi pecséten már ekevas, csoroszlya és 2—2 búzakalász látható. Hasonló változás látható Csonkamindszent pecsétjein is. Fordított a helyzet Szentdénes és Szentlászló pecsétjeinél. Az utóbbi esetében bizonyára szetól Vukovárig. Emlékkönyv. Kiadja Danielik János Pest, 1852. Müller Emil Könyvnyomdája 307. p. 13 Baranyai Júlia: Vízbe vesző nyomok. Forum Kiadó é. n. 181. p.