Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Régészet - Pásztor Adrienn: A bólyi avarkori temető értékelése

A BÛLYI AVARKORI TEMETŐ ÉRTÉKELÉSE 133 A ló koponya nélküli váza maradt a sírgödörben. A két sírgödröt itt is földfal választotta el. A 60. sírnál megfigyelhető volt, hogy a lovat gazdája után temették el: a ló fejét az embersír fenékrészétől 34 cm magasságban lévő földpárnára fektették úgy, hogy az embersír kisbögréi és állatcsontjai a lófej alatt voltak. A 3. és a 19. sírban az ember és lova 1—1 hosszú sírgödörben nyugodott. Mindkét esetben a ló fejét gazdája lába felé fordították. A 19. b. lósír 7—8 cm-rel mélyebben feküdt az embervázhoz képest. E temetőrész lovassírjai a Kiss Attila által megállapított „kora-avarkori VI. típusba" sorolhatók.

57 Hasonlóakat láthatunk még a kora-avarkorból pl. Mezőfalvárói, Szegvárról, Bölcskéről, Szőregről

58

, a közép- és késő-avarkorból Bolyon kívül Szebényből

59 és Zamárdiból.

60 A halottak sírbahelyezési módja: Többségében a csontvázak helyzete nyújtott, hanyattfekvő. Ettől eltérőek: a 4. sírban a váz nyújtott, hanyattfekvő, de karcsontjai a mellkason keresztbe téve: a 12., 49., 69. sírokban könyökben meghajlítva (kézfej a medencén); a 63. és a 65. sírokban pedig a bal könyök felhúzva. A 3. a. sírban a jobb kar könyökben kihúzva, a láb enyhén felpolcolva: a 48. sírban a test félig a baloldalán nyugszik úgy, hogy bal karja egyenes, jobb karja könyökben behajlítva és lábszárcsontjai is enyhén behúzva feküdtek (zsugorított). Ez utóbbi sír a Szabó János Győző által megfigyelt rendellenes temetkezések II. 2./2. d., típusába tartozik.

61 Az 1. a. sír halottja hanyattfekvő, mindkét karja könyökben kissé kihúzva, lábcsontjai térdben széthúzva helyezkednek el (I. 1. с típus).

62 Koponya helyzete: a bolygatatlan sírokban: többségében a csontváz tengelyében; balra fordulva hat esetben (3. a., 20. a., 40., 64., 69. sírok), jobbra fordulva tizenhat esetben (9., 11., 15., 16., 38., 39., 45., 49., 56., 62., 67., 68., 70., 71., 73., 75. sírok). Egy esetben figyelhető meg, hogy a sírok részben takarják egymást: a Ny—

К tájolású 43. sír csontvázának felső része а К—Ny-i irányú 40. sír lábfelőli vége alatt volt. Halotti tor és áldozat nyomai: Tűz nyomára utalnak azok a faszéndarabkák, amelyek az 5., 17., 61. sírokban jelentkeztek. Az 5. sírban két év körüli gyerek koponyája és medencéje fölött, a 17. sírban a sírfenéken, a 61. sírban a ló57 Kiss Attila: Az avar kori lovastemetkezés szokásainak vizsgálata. JPMÉ. 1962. 154. 58 Bona I., i. m. 12. 59

Sz. Garam Éva: The Szebény. In; Avar finds in the Hungarian National Museum Bp., 1975. 104. 60

Bárdos Edit: Kárpát-medence legnagyobb avarkori temetője. Előadás Pécs, 1988. ápr. 61 Szabó J. Győző: Árpád-kori telep és temetője sírgödör földjében és a váz fölött mutatkoztak faszéntörmelékek. Húsétel melléklet gyakori jelenség volt a temetőben. A lovassírokon kívül 14 sírban volt állatcsont. Az állatmaradványokat Bökönyi Sándor dolgozta fel.

63 A 60. sírban vadmacska, a 64. sírban ebkoponya, a 19., 53., 61., 62., 63., 67. sírokban juhcsontok, az 1., 3., 58., 59., 61.' 63. sírokban szarvasmarha csontok voltak.

64 Általános jelenség, hogy a közép- és késő-avarkori temetőkben az emlősök közül a juhcsontok töltenek be vezető szerepet. Szabó J. Gy. ezt a ritust a 7. sz. végén K-ről Ny-ra települő bolgár népcsoportoknak tulajdonítja.

65 Tojásmelléklet főleg női és gyermeksírokban gyakori (9., 12., 17., 32., 44., 71. gyermeksírok; 73. idős női sír; 64. fiatal férfi sír). Koponya mellett: 12., 71. sírok; kar- és kézfej csontoknál: 12., 64., 73. sírok; medencénél: 9., 12., 44., 64. sírok; lábszárak mellett és között: 12., 32., 44. sírok; lábfej csontoknál: 12., 32. sírok. Edénymelléklet 43 sírból került elő: 11 férfi, 5 női és 13 gyermeksírból, 3 esetben bizonytalan nemű csontváz mellől. 11 edény a szórványlelet közé tartozik. A legtöbb esetben a halott lábfejei mellé, ill. fölé vagy a karcsont mellé tették. Az eltemetés utáni jelenségek: A sírcsoportban kevés rablásnyomot észleltek. Részlegesen rabolt a 40., 56., 61., 67., 73. sírok; teljesen kiraboltak a 44. és a 66. sírok. A részben kirabolt sírok mélysége 95—220 cm, a teljesen kiraboltak 68—115 cm mélyen voltak. A 2. a., 17., 55. a. sírok viszont az agyagkitermeléskor sérültek meg. Tájolás: 13 sírnál figyelhető meg К—Ny-i tájolás (fejjel K-nek) és ennek változatai: 39., 40., 41., 46., 47., 52., 53., 61., 62., 64., 66., 67., 73. sírok. A Ny—

К irány és ennek variációja (fejjel K-nek) a sírok többségére jellemző. E tájolási módoktól a 14. és a 19. sírok térnek el: a csontvázak DNy—ÉK irányban fekszenek, fejjel DNy-ra. A rabolt sírok nagy többsége К—Ny irányban tájoltak. Leletek elemzése A férji sírok viseleti tárgyai: övviselet Az A sírcsoport vas és bronz csatjai a 8., 10., 13., 16., 18., 25., 29., 39., 43., 47., 56., 67., 68., Sarud határában. III. EMÉ. 1976. XIV. 37. 15. ábra; 39. 17. á. 62 uo. 37. 15. á. 63 Bökönyi Sándor, i. m. 91—112. 6,1 uo. 95. 63

Szabó J. Gy.: A Mátra-vidéki avarkori temetők állatcsontleleteinek néhány tanulsága. SZMMÉ. 1981. 65—70.; 68.