Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)
Régészet - Pásztor Adrienn: A bólyi avarkori temető értékelése
132 PÁSZTOR ADRIEN Fegyverek : A sírcsoport Nyílcsúcsokat gyerekek mellé helyeztek. A 35. sírban három különböző típusú nyílesúcs feküdt. Közülük a „sarkára állított négyszög alakú nyílhegy" a ritkábban előkerülök közé sorolható/' 8 összegzés : A bólyi avarkori temetőbe a 6. sz. végén kezdtek temetkezni. А В sír csoport 17 feltárt sírja a kora-avarkorra jellemző leletösszetételt tartalmazza. A sírok — rablottságuk ellenére is — többségükben gazdag mellékletűek. A használati tárgyak és ékszerek eltérő származásról vallanak. Belső-Ázsia felé mutatnak a hosszúfülű kengyelek, az agancs oldalpálcás zabiák és keskeny lemezű íjak. Bizánci keresztény emlékek közé tartoznak a monogramos ezüst gyűrűk és a madaras arany függő. Szintén bizánci kapcsolatokat bizonyítanak a 21. a. és 23. sírok ezüst karperecei. A 30. sírban a sírrablók aranyozott langobard fibulapárt hagytak. A 28. sírból pedig olyan nyakfüzér került napvilágra, melynek lemezcsüngői a keleti szlávok emlékanyaga felé mutatnak. A meglévő adatok alapján pontos társadalomra jzot nem adhatunk. Annyi megállapítható, hogy a sírcsoport leggazdagabb síregyüttesei egymás közelében nyugodtak (21., 21. a. sírok). A 21. sírban a közösség teljes fegyverzetével eltemetett vezetője pihent: sírjába helyezték vékony lemezű íját, lándzsáját, egyélű kardját, tegezét (benne 4 nyílvesszővel). Lószerszámait külön gödörbe tették mellé, öltözékét palmettadíszes aranyozott bronzcsat fogta öszsze. A harcos közelében felékszerezett felesége feküdhetett. A közösség többi tagja mellett a kora-avarkori köznépi temetőkre jellemző hagyatékot láthatjuk. А В sírcsoport valószínűleg nem egy zárt egységet (családi temetőt) takar, hanem a kora-avarkori letelepülés időszakában elkezdett temető részét. A feltárt sírok alapján elmondhatjuk, hogy erre a területrészre még a 7. sz. első felében is temetkeztek. A leletmentés során 19 férfi, 13 női, 21 gyermek sír nemét lehetett megállapítani. Temetkezési szokások Koporsó- és egyéb deszkás szerkezetnyomok Az 1. a—b lovassírban az embersír gödrének két szélén két-két U alakúra görbített vaskapocs volt, közel függőleges helyzetben, a sírfenék fölött 35—38 cm magasságban befelé fordított végekkel/' 9 A 3. a—b lovassírnál az embertestet befogadó sírgödör két hosszanti oldala mellett 3—3 db, lapos U alakú hegyes végű vaskapocs; a hetedik kapocs az ember koponyáján, a nyolcadik a láb végén túl, a sírfenéken, vízszintes helyzetben. 50 A 17. sírban a sírfenéken lilásszürke színű korhadékfoltok jelentkeztek. A 13. és a 63. sírokban, a sírfenék két végét a koporsó leeresztésére, ill. kötél felhúzására lemélyítették. 51 A 13. sírban a fejnél, a 63. sírban az alsó lábszárcsontoknál figyelhető meg a kb. 20 cm-es mélyedés. 52 Feltételezhető, hogy az 1., 3., 20., 59., 60. síroknál is a halott lábánál a sírgödör mélyített volt. 53 Deszkás sír lehetett az 56. sír, ahol 160 cm-es mélységtől a sírfenékig függőleges karóktól származó elszíneződés volt látható. A sír hoszszanti oldalának közepén 1—1 négyszög átmetszetű, tőlük jobbra és balra 1—1 háromszög átmetszetű karó helyének sötét foltja volt megfigyelhető. 54 Lovastemetkezések: A sírcsoportban 10 lovassírt tártak fel (1., 2., 3., 19., 20., 55., 59., 60., 61., 63. sírok). 55 A lovassírok szerkezete, az emberváz és a lócsontok elhelyezkedése különböző. Az 1., 2., 20., 55., 60., 63. sírokban az ember és lova hosszanti irányban két összefüggő, de külön sírgödörbe volt temetve. A sírgödröket 20—30 cm-es földfal választotta el. Az 1. és 59. sírban a teljes lovat préselték külön-külön sírgödörbe. 56 A 61. sírnál is a két sírgödröt egy 30 cm-es padka választja el, de a lótestet az emberváz koponya felőli oldaláról helyezték be. A lókoponya földpárnán feküdt, a sírgödör fölött kb. 50 cm magasságban. Az 55. sírnál az embersírt agyagkitermelés közben elpusztították. 4S Kalmár János: Az avar nyílhegy. Arch. Ért. 1944—45. 288. /l,J Papp L., i. m. XXIX. t. 1. a—b. lovassír; IV. t. 6—9. 00 uo. 3. a—b lovassír; VII. t. 1—8. Ebben a sírban a Tomka Péter által rekonstruált egyik koporsószerkezet lehetett: Táp-Dorbapuszta 26. sír. 2. A. fedélvariánsú koporsószerk. : Adatok a Kisalföld avarkori népességének temetkezési szokásaihoz. III. Koporsóhasználat a tápi temetőben. Arrabona 19—20. (1977—78) Győr, 1979. 17—108. 51 A kora-avarkori temetkezési szokásokhoz: Bóna István: Szegvár-Sápoldali lovassír. Adatok a kora-avar temetkezési szokásokhoz. Arch. Ért. 1979. (106) 12. Papp L., i. m. 170., 173. Bóna I., i. m. 12. Papp L., uo. 179. 12. kép. uo. XXIX—XXXI. t. Az ásatási napló szerint agyagkitermelés közben az I. silógödör környékén 8—9 hosszúkás alakú, sorban elhelyezett lovassírt pusztítottak el. Tájolásuk azonos a feltárt lovassírokéval. Papp L., uo. XXIX—XXX. t.
