Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)

Természettudományok - Füköh Levente–Krolopp Endre: Gebhardt Antal pleisztocén malakológiai anyagának revíziója és értékelése

GEBHARDT ANTAL PLEISZTOCÉN MALAKOLÓGIAI 43 ANYAGÁNAK REVÍZIÓJA ÉS ÉRTÉKELÉSE FÜKÖH Levente—KROLOPP Endre Füköh, L.—Krolopp, E.: Revision and re-evaluation of A. Gebhardt's pleistocene malacological material. Abstract. Pleistocene mollusc collection deposited in the Janus Pannonius Museum, Pécs (Hungary) is re-examined. This material counting over thousand specimens was collected and published by A. Gebhardt in the fifties of this century. Gebhardt Antal (1887—1972), a pécsi Janus Pannonius Múzeum természettudományi gyűjteményének fáradhatatlan gyarapítója, sokoldalú kutató volt. Mint zoológus, számos gerinctelen csoporttal foglalkozott. A legtöbb időt mégis a puhatestűek gyűjtésére és tanulmányozására fordította, így joggal soroljuk a malakológusok közé. Azt a gazdag, recens és fosszilis malakológiai anyagot, amelyet Gebhardt munkája során begyűjtött, a Janus Pannonius Múzeum őrzi. Születésének 100 éves évfordulója alkalmából különösen időszerű feladat számunkra ennek az anyagnak értékét és jelentőségét korszerű, minden részletre kiterjedő tudományos revízióval tovább növelni. Dolgozatunk Gebhardt Antal pleisztocén malakológiai anyaga raviziós munkájának eredményeiről számol be. A revízió tárgya és menete Gebhard pleisztocén malakológiai anyaga kivétel nélkül Baranya megyéből, zöme a Mecsek környékéről származik. Gyűjtései eredményeit 1959-ben „A Mecsek-hegység és a Harsányihegy jégkori Mollusca-faunája" с terjedelmes dolgozatban publikálta (Gebhardt 1959). Munkájában 19 lelőhely Mollusca-faunájának összesen 10 363 példányon alapuló kvantitatív vizsgálata, állatföldrajzi és ökológiai értékelése szerepel. Revíziónk tárgya ez a hatalmas malakológiai anyag volt. A tételek azonosítását megkönnyítette, hogy publikált anyagról van szó. A Gebhardt-íéle pleisztocén malakológiai gyűjteményben ugyanis jelentéktelen szórvány anyagon kívül csupán egyetlen olyan gyűjtés 11 tételét találtuk, amely nem szerepelt az idézett munkában, bár az is az egyik, ott közölt lelőhelyről származott. A revízió során minden tételt és ezen belül minden példányt megvizsgáltunk. A munka a következő lépésekből állt: 1. Nómenklatúrái revízió. Ennek során a fajok a jelenleg használatos nevet feltüntető jelzést kaptak. 2. Taxonális revízió. Ez a téves határozások helyesbítését és a jelenlegi taxonómiai szabályok érvényesítését jelentette. A revízió során lehetőig mindig fajig lemenő határozást végeztünk, ettől csak néhány esetben kellett eltérni, így pl. a РмрШа-anyag egy részét (töredékes példányok, csúcsok) nem lehetett megnyugtató módon fajra meghatározni, ezért kénytelenek voltunk „Pupilla sp. indet" kategóriát alkalmazni. Hasonlóképpen az igen fiatal Trichia házak esetében sem lehetett biztosan eldönteni, hogy a Trichia hispida vagy a Trichia striolata fajhoz tartoznak-e. Ezeket „Trichia sp. indet" néven közöljük. A taxonómiai szabályoknak megfelelően az infraszubspecifikus taxonoknak nincs rendszertani értékük. A Gebhardt által elkülönített ilyen alakokat ezért a faj körébe vontuk be (pl. Succinea oblonga v. elongata = Succinea oblonga). Itt említjük meg, hogy az Orcula-í aj okát S. Szigethy Anna, a Cíausilüda-anyagot Kiss Éva már korábban revideálta, néhány РмрШа-tételt pedig Pintér László ellenőrzött (mindhárman Term. Tud. Múzeum). Értékes tanácsokkal segítette munkánkat Varga András (Mátra Múzeum). 3. Kronológiai revízió. A pleisztocén anyaghoz több esetben olyan példányok keveredtek, amelyek recensnek, esetleg holocén korúnak bizonyultak. Ezeket a faunalistákban jelöléssel láttuk el. Ha a tétel részben fosszilis, részben recens példányokból állt, megjegyzést fűztünk hozzá. 4. Példányszám revízió. Gebhardt dolgozatában nem mindig ugyanaz a példányszám szerepelt, mint ami az egyes tételek céduláin volt feltüntetve, de esetenként a tényleges darabszám is ettől eltérő volt. Kiindulásnak mindig a A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988): 43-51. Pécs, Hungária, 1989.