Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)

Muzeológia - Ujvári Jenő: A Baranya megyei múzeumok munkája az 1987. évben

A BARANYA MEGYEI MUZEUMOK 1987. ÉVI MUNKÁJA Közművelődési tevékenység Az 1986-os év sokirányú, tapogatózó, kísérleti jellegű közművelődési munkája után 1987-ben a bevált rendezvénytípusokat, tevékenységi for­mákat állandósítva, sorozatszerű keretek közé foglalva sikerült jelentős eredményeket elér­nünk egy valóban múzeumbarát helyi törzskö­zönség ,,kinevelésében". A városlakók különböző rétegeivel való sokoldalú kapcsolattartás mellett az idegenforgalmi igények kiszolgálását is sike­rült magasabb szintre emelni. Rendszeres prog­ramsorozatainkat a „Hétvége a múzeumban" ak­ció köré csoportosítottuk, s ebbe a hagyományos (Csontváry matiné, Zenélő udvar) és újonnan bevezetett (házimuzsika a Martyn-múzeumban) zenei rendezvények éppúgy beletartoznak, mint a kirándulások, tárlatvezetések, előadások, csa­ládi délutánok. Az akció keretében közel száz olcsó de igényes szórakozást, művelődést nyújtó rendezvényre került sor. A „Nyitott múzeum" jelszó szellemében fejlődtek kapcsolataink a he­lyi és országos társadalmi egyesületekkel, szer­vezetekkel: a Városszépítő Egyesülettel, a Ter­mészetbarát Szövetséggel, a Tájak-Korok-Múze­um Egyesülettel. Létrehoztuk a múzeum önálló TIT-alapszervezetét, egyértelműen javult a mú­zeum propagandája a sajtóban és egyéb tömeg­kommunikációs csatornákon, s ennek eredménye rendezvényeink, kiállításaink látogatottságában is megmutatkozott. Az intézmény reklám- és propaganda tevékenységének a saját kiadványo­si munka, kiadványárusítás, és előállítás is leg­alább ennyire fontos része. Sikerült e tevékeny­ség belső átszervezésével és személycserékkel a kiadványosi munkát szervezettebbé, gazdasági rendjét pontosabbá, racionálisabbá tenni. Saját tőke hiányában nem tudtuk viszont megvalósí­tani nyereségesnek szánt kiadványterveink nagy részét. A Vasarely-műtárgymásolatokkal, a nép­szerű színes diasorozatok beindításával eredmé­nyeket könyvelhetünk el, de legnépszerűbb — ezért legjövedelmezőbb — hiányzó katológu­saink megújításához nem volt elég anyagi erőnk. Ilyen gazdasági kondíciók mellett eredményként regisztráljuk, hogy arra érdemes időszaki kiállí­tásainkon dokumentatív és tudományos értékű, esztétikailag igényes, kiadványcserében konver­tibilis katalógusokat tudtunk megjelentetni. Ujabb két számmal folytattuk az örökség cí­mű közönségorientáló periodika folyamatát. Ezek a közművelődési szempontból rendkívül hasznos kiadványok azonban sajnálatos módon pénzügyileg nem rentábilisak. Általánosságban javultak a közművelődési munka tárgyi feltételei. A variábilis installáció­val ellátott, többcélúan hasznosítható Gyuzsalas­terem saját erőből készült el. Megújult magyar­lukafai néprajzi műhely felszereltsége. Több helyszínen működik már propaganda célú állan­dó video-program a múzeumban. Nem sikerült viszont javítanunk a közönségfogadás, — kiszol­gálás, az elárusítás körülményein. Pénzügyi le­hetőségek hiányában nem tudtuk megvalósítani a tervezett múzeum-bazárt. Az iskolákkal való együttműködésben részeredmények és kudarcok egyaránt jelentkeznek. A pedagógusok aktivizá­lására, felfogásunk szerinti érdekeltté tételére irányuló kísérlet a Pedagógiai Intézet bevonásá­val sem vezetett eredményre. Tárgyilagosan meg kell jegyeznünk, hogy a felsőoktatási intézmé<­nyekkel való együttműködésben muzeológusaink elzárkózása is akadályt jelentett. A múzeumi hó­nap programját főként anyagi megfontolások­ból az előző évinél mértéktartóbbra terveztük, s részben ennek is köszönhető az élénk érdeklő­dés, a jó közönségvisszhang. Az alkalmi jellegű nagyrendezvények (üveg­vásár) és a már szintén gyakorlattá vált téríté­ses szolgáltatások (gombaismereti tanfolyam) szintén kedvező tapasztalatokat hoztak. A mű­emléki albizottságok országos értekezletének előkészítésében és Pécs—baranyai programjai­ban intézményünk számos dolgozója tevékenyen részt vett. Működőképesnek bizonyult a közművelődési munkában kialakított osztály-instruktori rend­szer. Megnövekedett általa e tevékenység külső és belső hitele is, szakmúzeológusaink nagy ré­sze igényli a közreműködést, partnernek tekinti a népművelőket. A szakmai osztályokhoz kapcsolódó, tradici­onálisnak tekinthető közművelődési tevékeny­ségformák során a szakkörvezetések, a fakultá­ciós csoportokkal való foglalkozások, a módszer­tani órák az elmúlt évben is jelentős helyet fog­laltak el. A természettudományi, a régészeti és a néprajzi osztály munkatársai fejtettek ki első­sorban ilyen tevékenységet. Muzeológusaink e szakterületeken bekapcsolódtak a pedagógusto­vábbképzésbe is. Pályázatok elbírálásában, ve­télkedők szervezésében, felkészítésében, bírálat­ban, zsűrizésben ugyancsak rendszeresen részt vettek kollégáink (természettudomány, újkori történet, néprajz). Folytatódott a meghirdetett, az ad hoc jellegű és a protokolláris tárlatvezetések sorozata is. Az újkori osztály munkatársai pl. 70, a komlói mú­zeumban Cserdi András 60 alkalommal tartott tárlatvezetést. Az örökségben, a műsorújságokban és a napi sajtóban számos ismeretterjesztő cikk, kritika jelent meg munkatársaink tollából. Kiemelke­dőek Bezerédy Győző és Horváth Csilla helytör­téneti sorozatai, Kovács Orsolya kiállítási jegy­zetei, több cikke jelent meg Cserdi Andrásnak és Mándoki Lászlónak.

Next

/
Thumbnails
Contents