Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)

Néprajztudomány - L. Imre Mária–Lantos Miklós: Nyugat-európai házépítési technika hagyománya a dél-dunántúli németeknél. (A Fachwerk építkezés utóélete)

190 L. IMRE MARIA—LANTOS MIKLÓS 2. ábra Pécsvárad kataszteri térképének részlete a Zengővárkonyi vízen működő malmokról — 1876. (Az 1435., — 1436 és 1438-as helyrajzi számon a »Hármas malom".) rint a házak többnyire fából és vesszőből készültek. Később részben döngölt anyagból vagy vályogtéglából épültek. Erre vonatkozóan pontos adataink vannak a baranyai Hegyhátról. „A vályogtéglát helyben készítik. 1000 db 1 Ft 30 krajcár. Elkészítéséért 1 font szalonna és 1 kenyér jár".

14 Ha a ház kőből készült, a kő ölenkénti ára Pécsváradon és Mecseknádasdon 16—17 garas. Meszet általában Apátvarasdon, Erdősmecskén, Mecseknádasdon árulják, kiláraként 8 garasért.

14a Szállítása 2 garasba kerül.

15 A korabeli forrásanyag arra vall, hogy a telepítés első szakaszában, a jobb sors reményében többnyire szegény sorsú népesség érkezik, akik kevés állatállománnyal rendelkeztek. A kezdeti időszakban föltehetőleg átvették az itt élőktől az erdei legeltetés gyakorlatát. A korábban említett önellátó és kisebb szükségletekhez igazodó termelés feleslegessé tette külön gazdasági épület emelését. A német Fachwerk és a dél-dunántúli változata Az első telepesek a korai időszakban minden bizonnyal az anyaországból magukkal hozott tapasztalatok birtokában építkeztek. Az építési technika alakulását természetesen az itt gyakorlatban élő szokások és a 18. század második felétől rendeletek szabályozták. 14 Descriptio... 1785. Kisvaszar, es Id. meg Pécs- században mint száraz űrmérték kb. 25 kg-nak várad felelt meg. 14a

A kila (killa) török eredetű mértékegység. A 18. ,5 Descriptio... 1785. Pécs várad