Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)

Történettudományok - Nádor Tamás: Bárdos Lajos és Pécs-Baranya

BÁRDOS LAJOS ket vezényelte. A szünetben odamentem hozzá, kérve, dedikálja az áltála szerkesztett „101 magyar népdal" c. kis kötetét. „Kár ezt összefirkálni!" — mondta, de azért beírta a nevét. Akkor még nem tudtam, hogy ezzel a gesztussal egy 35 éves nagyon szép kapcsolat veszi kezdetét Bárdos Lajos és énköztem. Ennek dokumentuma a sok-sok levél, képeslap, újévi és névnapi köszöntésekkel, a jókívánságok köszönetével, de akad köztük olyan is, melyben Bárdos válogatást küldött Ivasivkának „kecskerím gyűjteményéből". Ezek olyan négyszótagos sorpárok, amelyekben a két sor második fele azonos, csak más értelmű. íme néhány a többszázból: Most tanul az Elza varrni,/ Nem szabad őt elzavarni! — Nézzétek csak agg atyámat:/ ő lopta el agatyámat! — Sokat dalolt Berek Ede/ ettől aztán berekede. — Hosszabb ez az irha jóval!/ Küldd vissza az ír hajóval! Kapcsolatuk további dokumentuma, hogy Bárdos 1952. decemberében cikket írt egy Ivasivka által szerkesztett, Napsugár című pécsi ifjúsági lapba a 70 éves Kodályról: ... Ha énekelünk, — több emberek vagyunk. Ha magyarán énekelünk, — ahogy Kodály Zoltán tanított meg bennünket zenei anyanyelvünkre, — akkor magyarabb magyarok vagyunk ... Ha már kisgyermekkorunkban kezdünk énekelni, egész életünk jobb irányt vesz... És ma is őrzi Ivasivka Mátyás az 1953 karácsonyára küldött Tábortűzi credo kottáját. A pécsi énekkarok még mindig kevés Bárdos-művet tűztek műsorukra. Az Állami Zenekonzervatórium énekkarainak a Pécsi Nemzeti Színházban 1952. június 16-án rendezett hangversenyén a vegyeskar Bárdos: Patkóéknál és Régi táncdal c. kórusművét énekelte Antal György vezényletével. Az Antal György kezdeményezésére megalakult nagylétszámú Liszt Ferenc Kórus, a város évtizedeken át reprezentatív együttese, mely Kodály Psalmusának első vidéki megszólaltatása után az oratórium-éneklést állította tevékenysége középpont jáb% mindössze egyetlen Bárdos-művet énekelt: 1954. júniusában, A magyar zene hetének programjában bemutatta Bárdos: Baranyai vasárnap с kompozícióját, melynek részlete később Szól a doromb — rondó baranyai népdalokra címmel jelent meg nyomtatásban. E vegyeskarra írt népdalszvittel, mely Berze Nagy János és Schneider Lajos által gyűjtött baranyai népdalok felhasználásával készült, lelkesítette Bárdos a baranyai énekkarokat, melyek 1957. június 9-én Sátorhelyen, nagyszabású dalos ünnepségen találkoztak. Erre Bárdost is meghívták, akadályoztatása miatt azonban nem tudott megjelenni. Bárdos Lajos 1958 tavaszán járt ismét Pécsett. Naplójegyzetéből: Április 19. próba CsonPÉCS-BARANYA 173 Bárdos Lajos előad a Nevelők Háza Kamarakórusa Baráti Körének klubestjén. gor kórusával — hangverseny. Dalos-találkozó — Uránérc kultúrház. A Dunántúli Napló ápr. 22-i számában megjelent beszámoló szerint négy pécsi énekkar — a HVDSZ énekkar (Ligeti Andor), a Mecsek Művészegyüttes énekkara (Hegyi József), a Közlekedési Vállalat férfikara (Sólyom Józsefné), valamint a Nevelők Háza és az Uránércbánya Vállalat énekkara (Csongor József) — rendezett hangversenyt, melynek végén a Dana-danát Bárdos vezényelte. Négy évvel később, 1962. márciusában ismét Pécsett tartózkodott. Március 11-én nyilvános próbát tartott a Pécsi Kamarakórussal. Kétnapos pécsi tartózkodásom alatt három együttest látogattam meg: a Zeneművészeti Szakiskola lánykarát, a Pedagógiai Főiskola vegyeskarát és a Nevelők Háza Kamarakórusát. Elmondhatom, mindenütt a legkitűnőbb, legmagasabbrendű művészi munkát tapasztaltam. Elvezettél dolgoztam velük. — mondotta a Dunántúli Napló 1962. márc. 12-i számában megjelent interjúban. 3. Ezekben az években bontakozott ki az a bensőséges kapcsolat, amely Bárdost Tilliai Aurélhoz és az általa vezetett Nevelők Háza Kamarakórusához fűzte. A kamarakórus 10 éves történetét megörökítő könyvből idézünk: ... Gyakori vendégünk lett. Mindig szívesen gondolunk a Baráti Körben tartott előadásaira, sziporkázóan szellemes próbáira (Elmúlt a tél, Hajnali dal, IL népdálrapszódia), a szigetvári