Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)

Történettudományok - B. Horváth Csilla: Egy pécsi fényképész munkásságáról. Kozma Gizella (1903–1974)

EGY PÉCSI FÉNYKÉPÉSZ MUNKÁSSÁGÁRÓL 155 volt a kereskedő, a tisztviselő, a pedagógus és egyéb diplomás. Gyermekiket is ők hozták hozzám."'

20 A pécsvidéki bányászok is hozzá jártak fényképezkedni Pécsbányatelepről, Vasáról, Somogyról, Hosszúhetényből, Komlóról és Mánfáról is jöttek hozzá. A gyári munkások közül a bőr-, a dohány-, a kesztyű-, a Zsolnai és a gázgyár, valamint a villanytelep dolgozói vették igénybe a műtermét. Ezen kívül vasutasok, postások, villamosvezetők, kalauzok, piaci árusok, bulgár kertészek, háztartási alkalmazottak stb. tartoztak a megrendelői közé. Az iparosok és a kereskedők közül a kevésbé tehetősek jöttek hozzá. 1936—42-ig, amíg a Boltív közi műtermében is dolgozott, a város értelmiségének egy része is nála készítette a képeit. Miután a nagy műhelye az Irányi Dániel téri piachoz volt közel, ezért a téren dolgozó Kundelein Ilona mellett az ő műhelyét is nagyon sok falusi kereste föl. A megye 57 községének lakóiról készített felvételeket. A környező falvak, mint Malom, Hird, Nagyárpád mellett Báta, Csikostöttös, Drávasztára, Dombóvár, Vajszló, Beremend stb. lakói is ha Pécsett jártak, szívesen fotóztatták magukat és családjukat Kozma Gizivel.

21 A birtokunkban lévő 193, adatokkal ellátott fénykép közül foglalkozás szerint a következő a megoszlás: 24 kereskedő, 64 munkás és iparos, 29 városi értelmiségi, 20 egyéb és 56 ismeretlen foglalkozású. A hagyományos műtermi felvételek mellett, mint minden fényképész, más megrendeléseket is kapott. Képeket készített az 1930-as években népszerű pécsi lóversenypálya versenyzőiről. 19 darabból álló sorozatot készített a „Dunántúl" Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Rt. személyzetéről, a régi Liceum utcai épület előtt, majd az 1938-ban átadott új Perczel utcai épületről, munkatermeiről, irodáiról és a dolgozókról. A megrendelést valószínűleg „családi alapon" kapta, mert az öccse ekkor itt dolgozott. Ehhez hasonló megrendelése volt még a pécsi olasz intézet (ma Jelenkor) irodáinak és a Pécsegyházmegyei Takarékpénztár (ma Janus Pannonius u. 11.) új helyiségeinek fényképezésére. Készített felvételt a Schmidt cukorkagyár műhelyeiben is. Különböző csoportképeket a helyszínen vette fel, pl.: zenekarokról (cimbalom zenekar, Űjhegyi Munkás Zenekar), sportolókról (a Pécsi Kokszművek Sport Clubjának tekebajnokairól, női kézilabda csapatról), műkedvelő színjátszókról, szüreti rendezvényekről (a Hárfa dalárda, pécsi és somogyi szüreti bálról), esküvői ebédekről stb. A Pécsett lezajlott különleges eseményeket is megörökítette. Azt nem tudjuk, hogy ezek megrendelésre készültek, vagy a fényképész ösztönös érdeklődésének megnyilvánulásai. Ilyen felvételek pl. a „Szent Jobb" bemutatása a Széchenyi téren, a gödöllői jamboree Pécsre látogató tagjai a városban és a vasútállomáson. önarcképek és családi felvételek is maradtak az anyagban. Ezek főleg kirándulások alkalmából Pesten, Sikondán és a Mecseken készültek. Különböző ünnepi alkalmakkor is pl. karácsony, lemezjátszó vásárlás is arra ösztönözték a fényképészt, hogy használja a gépét. A második világháború alatt ennek a műhelynek is megnövekedett a forgalma, hiszen a frontra induló katonák fényképeket vittek családjukról, barátaikról. 1944—45-ben a szovjet parancsnokságról és a hadikórházakról csinált képeket. Az itt tartózkodó vörös hadsereg katonái a műteremben fényképezkedtek, azok előtt a festett pálmafás háttér előtt, amelyeket néhány héttel, vagy nappal előtte még esküvői képekhez szolgáltak kellékül. 59 ilyen felvétel került a birtokunkba. 1948—49-ben viszonylag kevesebb a megrendelése. Ügy szerez magának munkát, hogy a városban lévő üzletek tulajdonosait és alkalmazottait fényképezi le a boltjaik előtt. így 30 darabból álló kollekció maradt meg az akkori pécsi, főleg belvárosi üzletekről és tulajdonosaikról. Az üzlet másodszori működésének anyagából nincs képünk. Valószínűleg még maga a fényképész semmisítette meg ezeket a felvételeket. Érezhette, hogy ezek már nem olyan színvonalúak, mint első korszakának fényképei. Előző 21 évi munkáját ugyanis mindig a pontosság, az igényesség és a szakmai tökéletességre törekvés jellemezte. * » * Kozma Gizella tipikus képviselője volt annak a felszabadulás előtti kisiparosnak, aki saját erejéből, többszörös nehézségek után is sikeresen tudta elvégezni munkáját, amelyből vagyont ugyan nem tudott szerezni, de a megélhetését biztosítani tudta. Megmaradt műtermi felvételei adatokat szolgáltatnak az 1930—40-es évek pécsi és pécskörnyéki kispolgárság és munkásság fényképezési szokásairól, kulturáltságukról és főként e korszak női és gyermek viseletének változásairól. 20 Kozma Gizella visszaemlékezése 1969. aug. 27. 31 Kozma Gizella életrajzi feljegyzése