Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)
Történettudományok - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a XIX. század második felében, IV.
142 CSERDI ANDRÁS Rétgazdálkodásra 1864-ben a területéhez mérten a legtöbb földet a legnagyobb gazdaságtípus használta. Ez 14,19%-ot tett ki. 5 holdas bontásban vizsgálva tovább a képet, tapasztaljuk, hogy csökkenő birtoknagyság szerint a rétnek használt terület is csökkent, egészen a 10 —15 holdas gazdaságokig, ahol 8,77%-ot használtak rétként a földből. Az 5—10 holdas gazdaságoknál a rétterületnek használt föld aránya 9,38%-ra növekedett. Az 5 hold feletti gazdaságoknak lényegében a területük 8,77— 14,19%-a volt rét. Ennél az aránynál kisebb mértékben használtak rétet az 5 hold alatti gazdaságok. Kisebb egységekben vizsgálva ezt a csoportot erős hullámzást tapasztalhatunk. A 2—5 holdas gazdaságok rétjénél, amely 1,89%-ot tett ki, az 1—2 holdas gazdaságok kevesebbet használtak ilyen célra, mindössze 0,45 %-ot. Még így is inkább az előző kategóriához lehetne hasonlítani őket, mivel a 0—1 holdas gazdaságok náluk jóval nagyobb arányban, 4,42%ban használták rétként földjüket. 1890-re a rétgazdálkodásnál bekövetkezett változások közül kiemelnénk, hogy a 30 hold feletti birtokoknál jelentősebb mértékben, az 5—30 hold közötti birtokoknál kisebb mértékben csökkent a rétként használt terület. Így ezek a gazdaságok területük 8,2—10,2%-át használták rétként. Az 5 hold alatti gazdaságok korábbi élesebb határvonala a felettük levőtől csökkent, jóesetben meg is szűnt. Ez a csoport két részre osztható a réthasználatunk tekintetében. Növekedett a rétként használt terület aránya a 2—5 és az 1—2 holdas gazdaságokban, mindkét esetben jelentős mennyiséggel. A 2—5 holdas gazdaságoknál 1,89%-ról 4,71%-ra, az 1—2 holdas zsellérgazdaságoknál pedig 0,45%-ról 9,57%-ra, ami igen jelentős szerkezetátalakulásnak számít. A 0—1 holdas gazdaságok esetében 1%-kal csökkent a rétként használt terület, 3,5%-ot tett ki. A rét által elfoglalt terület részaránya az egyes birtokkategóriák által használt földterületből birt. nagys. 1864. 1980. kh % % 30—50 14,19 10,26 25—30 12,10 12,86 20—25 0,00 9,22 15—20 9,09 8,94 10—15 8,77 7,73 5—10 9,38 8,69 2— 5 1,89 4,71 1— 2 0,45 9,57 0— 1 4,42 3,50 A legelőhasználat tekintetében mindkét időpontban erős hullámzást figyelhettünk meg. Jelentősen változott a 30 holdnál nagyobb birtokoknál a legelőterület részaránya, közel 10%kal fogyott. Ugyanakkor a 25—30 holdas gazdaságoknál közel 14%-kal növekedett. A 15—20 holdas gazdaságoknál 2,16%-ról 7,89%-ra emelkedett, a 10—15 holdas gazdaságoknál pedig 2,73%-ról 4%-ra nőtt a legelők birtokon belüli részaránya. Az 5—10 holdas gazdaságokban a %-os növekedés már csak egészen kisméretű volt, a kezdeti 4,58%-ról 4,9%-ra emelkedett. A 2—5 holdas törpebirtokosi rétegnél 1890-re már nem volt semmi a korábbi 4,41%-nyi legelőből. Ez a réteg tehát teljes egészében leállt a legelőgazdálkodásról. Az 1—2 holdas gazdaságok amúgy is jelentéktelen legelői részesedése az időszakunk végére 0,01%-kal tovább fogyott. A 0—1 holdas zsellérgazdaságokban 0,31%-ról 3,6 %-ra emelkedett a legelőterületek részaránya. A legelőterületeknél tehát nagyfokú labilitást tapasztalunk. E tekintetben ez az ág hasonló a már korábban bemutatott rétgazdálkodáshoz. A rendelkezésre álló dokumentumok nem adtak lehetőséget annak vizsgálatára, hogy e két ágazat nagyfokú változékonysága milyen összefüggésben van az állatállomány számának alakulásával. A legelő által elfoglalt földterület részaránya az egyesi birtokkategóriák által használt földterületből birt. nagys. 1864. 1980. kh % % 30—50 14,69 5,15 25—30 2,38 15,97 20—25 0,00 8,03 15—20 2,16 7,89 10—15 2,73 4,00 5—10 4,58 4,9 2— 5 4,41 0,00 1— 2 0,20 0,19 0— 1 0,31 3,60 A kertgazdálkodásról azt állapíthatjuk meg, hogy a két időpont között általánosabbá vált. 1864-be nem volt kertje a 30 holdnál nagyobb, továbbá az 5—10 holdas gazdaságoknak. 1890ben 5 holdas nagyságrendbeli bontásban már mindegyik rétegnek volt kertje. További változás, hogy míg az első időpontban a kertek eléggé kicsiny területet foglaltak el, a második időpontban mindegyik kategóriánál növekedett a kert birtokon belüli részesedése a korábbi állapothoz viszonyítva. A 2 holdnál nagyobb gazdaságokban mindegyik rétegnél 5 holdas nagyságrendbeli bontásban, a kert mértéke 1% alatti volt 1864-ben.