Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)

Történettudományok - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a XIX. század második felében, IV.

140 CSERDI ANDRÁS 3,77%-ot, az utóbbiaknál pedig 7,61%-ot foglalt el a gazdaságok összterületéből. Igaz, ha apróbb egységekre bontjuk a képet, akkor azt tapsztaljuk, hogy az 1—2 holdas gazdaságok a 2—5 holdasokhoz hasonlítanak inkább, mivel e két típusnál nagyjából egyenlő a lakóházak, udvarok, gazdasági épületek részaránya a többi művelési ághoz viszonyítva. A 2—5 holdas törpebirtokosok 3,77%-nyi részt, az 1—2 holdas agrárproletárok pedig 4,98%-ot használtak fel ilyen területként birtokukból. Ezt követően a 0—1 holdas kategóriánál ugrik meg hirtelen az « célra fordított terület aránya. A 10,22%-nyi részt úgy kell magasnak értékelni, hogy e kategóriában igen sok a hazátlan zsellér is, és ezek létszáma csökkentette az arányszámot. 1890-ben ismét három kategóriát különíthetünk el, némi módosulással a korábbihoz képest. A módosulás a ház és a körülötte fekvő területek részarányában következett be. 1890-ben az első kategória ismét az 5 hold feletti gazdaságokból került ki. A lakóházak, udvarok, gazdasági épületek részaránya 0,51— 0,85% között változott. Ebből a 25—30 holdas kategória emelkedett ki valamelyest 1,13%-os részarányával. A két időpont között a 30—50 holdas gazdaságok belsőségeinek részaránya összterületükhöz mérve 0,54%-ról 0,51%-ra csökkent. Ugyancsak csökkent az 5—10 holdas gazdaságok fenti célra hasznosított területi részaránya 0,75%-ról 0,61%-ra. A többi kategória ilyen jellegű területei növekedtek, leginkább a már említett 25—30 holdas gazdaságoké, 0,65%-ról 1,13%-ra. A második kategória 1890-ben a 2—5 holdas törpebirtokosok, elkülönülve az őket határoló kategóriáktól. Lakóházaiknak, udvaraiknak, gazdasági épületeiknek részaránya 3,05%-ot tett ki. Ez enyhe csökkenést jelentett a korábbi méretekhez képest. A harmadik kategória az egységesebbé vált 0—2 holdas gazdaságok csoportja. Az 1—2 holdasok nem különültek el olyan élesen a 0—1 holdasoktól, mint korábban. Az előzőek területei növekedtek, az utóbbiaké elsősorban a megnövekedett hazátlanok száma miatt csökkent, és így a két réteg közelebb került egymáshoz. A 6,81%-nyi részarányú területük a korábbi 7,61%-os részarányhoz viszonyítva rosszabb. Százalékos megoszlásban tehát azt mondhatjuk, hogy lényegében a 10 hold feletti gazdaságoknál növekedett, az annál kisebb gazdaságoknál pedig csökkent az a terület, amelyik az összbirtokból a lakóház, udvar és a gazdasági épület része volt. A megoszlás csak százalékosan ad ilyen nagyjából áttekinthető egységes képet. Ha abszolút értékeiben vizsgáljuk, azt tapsztaljuk először is, hogy erősen hullámzó a kép. Másodszor az is tény, hogy minél inkább a társadalmi hierarchia mélyébe hatolunk lefelé, annál kevesebb az ide jutó terület, kisebbek a házak, udvarok, csekélyebbek a gazdasági épületek méretei, sőt ez utóbbiak egyre gyakrabban maradnak el. A birtokszerkezetben elfoglalt arányaik mégis növekednek, mert meglétük esetén ezek nem szűkíthetők le a végtelenségig, bizonyos élettani funkciók, munkafolyamatok elvégzésére, ha szerényebb mértékben is, de alkalmasnak kell maradniuk. A lakóházak, udvarok, gazdasági épületek által elfoglalt területek részaránya az egyes birtokkategóriák által használt földterületből birt. nagys. 1864. 1890. kh % % 30—50 0,54 0,51 25—30 0,65 1,13 20—25 0,00 0,75 15—20 0,63 0,86 10—15 0,67 0,69 5—10 0,75 0,61 2— 5 3,77 3,05 1— 2 4,98 6,01 0— 1 10,22 7,64 A szántók vonatkozásában is nagyjából egy hármas rendezőelv érvényesült. Az 5 holdnál nagyobb gazdaságoknál 60—76% közti részarány volt a jellemző 1864-ben. A 30 holdnál nagyobb gazdaságokban viszonylag alacsony volt a szántó, 60,62%. A többi említet rétegnél viszont 67—76% közti szorosabb részarány volt a jellemző. A 2—5 holdas kisparaszti gazdaságokban a gazdák földjük 34,13%-át használták szántóként, s ehhez a réteghez közelített a szántóhasználat tekintetében az 1—2 holdas szegényparaszt is. Ök 30,11%-nyi részt használtak birtokukból szántóként. A harmadik kategóriába a falu legszegényebb, 0—1 holdas szegényparaszti rétege sorolható, birtokuk 11,57° o-a volt szántóföld. 1890-re a szántók által elfoglalt terület az egyes rétegeknél a korábbi állapothoz mérve erősen megváltozott. A 30 hold feletti gazdaságoknál 15%-kal nőtt a területük, a 25—30 holdas rétegnél pedig 6,5%-kal fogyott. Keveset fogyott a szántók részaránya a 15—20 hold közötti gazdaságokban is. 10—15 hold között növekedett, 5—10 hold között jelentősebben növekedett a szántó részesedése. Átlagban 75, 67, 72, 75, 80, 78% volt a szántó területi részaránya az 5 hold feletti gazdaságokban a 35 hold