Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)

Történettudományok - Madas József: A pécsi Balokány

108 MADAS 3. ábra. A budai külvárosi Balokány és környéke Duplatre 1780-ban készült térképén. Gregoricsról ezután több szó nem esett. A tanácsi határozat szerint e területnek 1755-ben ismét a város birtokában kellett lennie, de erről adat az iratokból nem került elő. Még későbben sem, pedig a városi számadások között 1758. szeptember 2-ika és 1759. február 25-ike között jelentős munkákra vonatkozó adatok szerepelnek. Olyan munkák, melyeknek elvégzésére tanácsi határozat nem található a jegyzőkönyvekben. A számadások szerint 856 ölnyi Graben-t, fossa-t ástak. E földmunkákért kifizetett tételek jogcímei között ilyeneket találni: circumfossationem Pratorum.", „in Pratis terreno adjacentibus circumfossatione.", „deren leyten welche bey der Stadt Wüsen die Graben gemacht.". A végzett munkák helyét nem jelölik meg pontosabban, de az egyik tétel bizonyos tájékoztatást ad." így szól: „fossoribus ductus Aquae ad Pontem Lapideum, versus molendinum Bassa-Malom dictum.". Tehát a Kőhídnál ástak medret a Bassa-Malomnak nevezett malom irányába, vagyis kelet felé, ami azt jelenti, hogy a munkálatok a budai külvárosi oldalon folytak. Maga a fossa szó használatának esetünkben nincs jelentősége. Ugyan a klasszikus latinságban árkot jelent, de a helyi konyhalatinságban jelenthet árkot, de jelenthet sáncot is. Különben is a 18-ik században, a magyar nyelvű anyagban az árok szóval nem is lehet találkozni. Csak sáncot ástak akkoriban, akár vizesárokról, akár temetői árokról volt szó. Szerepel még egy meghatározás: „Fossoribus Canalis pro defluxu aquae fluvialis ad Pontem Lapideum defluentis per prata et JÓZSEF foenilia ducti.". Csatornát is ástak a lefolyó vizeknek a réteken és kaszálókon át történő levezetésére a Kőhídhoz, összesen 856 folyóölnyi munkát számoltak el, melyből 354 ölnyi kifejezetten circumfossatione, azaz körülsáncolás. Megjegyzendő, hogy mindezek az árok, illetve csatorna ásásra vonatkozó tételek az elszámolásokban egy csoportban szerepelnek. Nem különböző helyeken végzett munkákat számoltak el. Ezután a budai külvárosi Balokányról egy ideig nem esik szó. Első említése a városplébánia halotti anyakönyvében jelentkezik 1770. július 18-án: Stephanus Nagy Studiosus in Balokányi submersus annorum 15. Nagy István 15 éves tanuló a Balokányba fulladt. A kialakított vízgyűjtő medencének ezen első említése tragikus eseménnyel kapcsolatos, de bizonyos, hogy akkor és azt megelőzően már számosan fürödhettek a Balokányban, melyet nem erre a célra készíttetett a város, hanem más irányú felhasználása is volt. Ezt jelzi a tanácsülés 1777. június 20-iki határozata, mely szerint „Budai kapun kívül levő Balokányi nevű közönséges tónak hasznára föll épétett kútnak reparatiojára 500 égett Téglák resolváltattak.". Mivel itt kút javításáról van szó, a munka nyilván azon forrásnál történt, melyet a tó északi partja fölött foglaltak és melynek fő feladata a környékbeli lakosság ivóvízzel való ellátása volt és feleslege a tavat táplálta. Ez a forrás még most is ad kevés vizet. Ugyanebben az évben Duplatre Antal hites földmérő elkészítette a város térképét, melyre a szabad királyi városi rang elnyerése céljából folytatott tárgyalásokhoz volt szükség. Ez a térkép Pécsett sajnos már régóta ismeretlen, de ismert annak egy egynegyedére kisebbített másolata, melynek eredetije az Országos Levéltárban van S.U. Kamarai térképek. 1293. sz. alatt. Ezt a térképet ugyancsak Duplatre készítette 1780-ban. Ez feltünteti a balokányi tavat, még pedig szokatlan, soha máskor elő nem forduló néven: Abbalikana. Feltünteti a Canalisba levezető árkot is Fluss von Abbalikana megjelöléssel. Az Abbalikana mérete észak—déli irányban mintegy kétszáz méter, keleti

1

—nyugati irányú szélessége pedig körülbelül száznegyven méter. Keleti oldalához illeszkedik egy valamivel nagyobb, sarlószerűen elnyúlt terület, amelyben Lam gruben, agyaggödör felirat van. A Balokány következő hivatalos említése 1787. június 28-án történt a tanácsülésen „ ... Maurermeister Wolfgang Reczenvingler ... in der Ofner Vorstadt unten der Balokanya aufgebauten Mauthaus ..." Reczenvingler Farkas kőművesmester a budai külvárosban a Balokanya alatt felépített vámháznál végzett munkák-