Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)

Történettudományok - Bezerédy Győző: Baranya megye településeinek pecsétjei a feudális korban (I. rész)

BARANYA MEGYE TELEPÜLÉSEINEK PECSÉTJE I. Ю1 lepedés tervszerűtlenségét mutatja az is, hogy a legtöbb faluban az újonnan érkezett németeken kívül már magyarok, szerbek, vagy horvátok is éltek. Magától értetődik az, hogy ez konfliktusokhoz vezetett, hisz nemcsak nyelvi, de gazdasági és kulturális különbségek is voltak közöttük. A németek földművelő törekvésével ellentétben a szerbek (akkori szóhasználat szerint rácok) főleg állattenyésztők voltak, állataikat gyakran ráhajtották a szántóföldekre, ahol komoly károkat okoztak (pl. a lánycsókiak a mohácsi szántókra). Különbségek voltak a szokásokban, esetleg vallásban is. E konfliktusok következményei igen súlyosak voltak, gyakran a földesúr is felhasználta azt céljai érdekében (Dunaszekcső). Végeredményben ezekben a falvakban a németek folyamatosan megerősödtek, s lassan kiszorították a délszlávokat és a magyarokat. 1721-ben a következő falvakban éltek a német telepeseken kívül magyarok, illetve délszlávok : A falu neve magyar német délszlá családok száma Nádasd (Mecsek-) 17 57 8 Hajmás 5 8 Mágocs 16 2+3 Dárda 18+8 10 Vörösmart 34 3+14 Bezedek 4 22+ 2 Nyárád 25 4 Szajk 25 15 Kérnéd 23 16 Pécsvárad 37 36 11 Jelentős a száma a tiszta német falvaknak is. Ilyen Kislipova, ahová 1718-tól 19 német család telepedett le, vagy Himesháza 32, 1720ban letelepedett német családdal. Szabarra 1719-ben 16, 1720-ban 6, Nyomjára 1720-ban 11, Szederkénybe 1720-ban 7, 1725ben 11, Hidorba 1720-ban 3, Varasdra (Apát-) 1719-ben 6, 1720-ban 5, Lovászheténybe 20, Bodára (Fazekas-) 1719-ben 2, 1720-ban 2 család telepedett le.

7 A telepes németek ide-oda költözéseik során belső igazgatásukat teljesen szabadon, szokásaiknak, érdekeiknek megfelelően szervezték meg. Bírót választottak, rendszerint még akkor is, ha a faluban magyarok és szerbek is éltek.

8 Pecséthasználatuk is épp olyan rapszodikus volt, mint letelepedésük. A telepesek állandó áramlására csaknem minden korábban betelepült falut példának lehetne említeni. Ha megvizsgáljuk a conscriptiókban lévő neveket, nemcsak az újabb és újabb letelepülők kisebb-nagyobb csoportjait lehet felfedezni, de azt is, hogy évről évre az érkezők mellett jelentős az eltávozók száma is (pl. Bár). Nézzünk példát a betelepedésre: Lovászheténybe : Szajkra: Szabarba: Szederkénybe : Kisnyárádra : Himesházára : Kéméndre : 1719, 1721, 1721, 1723 1721, 1722, 1724, 1726, 1727 1719, 1720, 1724, 1725, 1726, 1727 1720, 1721, 1722, 1723 1726, 1727, 1728, 1729 1722, 1723, 1724, 1725, 1728, 1729 1720, 1724, 1726, 1728, 1729 Az összeírás felsorolja azt is, hogy Liptód első 6 német családja más baranyai faluból települt át: Szederkényből 1, Kisnyarádról 2, Himesházáról 1, Véméndről 1, és Kéméndről 1 család érkezett 1751-ben. Mecskére ugyancsak 1750-ben 10 család érkezett: Lovászhetényből 3, Fékedről 4, Bodáról 1, Cikóról 1, Varasdról 1. A másodlagos telepesek mellett érkeznek újak is. 1750 körül Barátúrra Csehországból, Morvaországból érkeztek telepesek (1745, 1749, 1750, 1751-ben). Barátúr arra is jellemző példa, hogy mennyire keveredtek az egyes tájegységek volt lakosai telepes falvainkban. Az újonnan települt községek miután véglegesítették helyüket, elkészítették hivatalos pecsétjeiket, melyre természetesen rákerült a falu neve is. Ennek ellenére több falunál is használnak olyan monogramos pecsétnyomót, mely monogram nem a falu nevének kezdőbetűje. Iratok hiányában nem lehet kideríteni azt, hogy ezek a furcsa pecsétnyomók nem korábban, még a letelepedéskor vagy azelőtt készültek, esetleg egy másik faluban. Nézzünk erre példákat: Hegyhátmaróc pecsétje egy 1775-ös keltezésű német nyelvű iraton található. Felirata: MA (esetleg Maróc?), Udvaré V:W:I.B.W.K.D. egy 1777-es iraton, Zsibrik pecsétjén WEK jel található, másik pecsétjén SE, Illocskáén Sí, Kisbattyánén DE, Kisújbányáén NGH, Köblényén KE, Gyódén VI stb. A legtöbb német község pecsétjére német nyelvű köriratot készíttetett.

9 B. M. L. Conscriptio Domestica 1719, 1720. Németh ida és Németszék. Bezerédy Győző: A baranyai német lakosság betelepedése és ennek tükröződése a községek hivatalos pecséthasználatában. Baranyai Helytörténetírás, 1978. Pécs, 1978. 397— 408. p. ÍÍ