Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)

Történettudomány - Madas József: Pécs régi temetkezési helyei

78 MADAS JÓZSEF Egyben a maga részéről felajánlott a költségekhez való hozzájárulásként 1000 váltóforintot is. A Vá­lasztott Község hozzájárult a kápolnalétcsítés gondo­latához, de azzal a kikötéssel, hogy a várost ezzel kap­csolatban semmiféle költség nem terhelheti. A kápol­naügy a püspök sürgetése ellenérc is lassan fejlődött. Végül is Windisch Ferenc építőmester építette és Sci­tovszky János pécsi püspök 1849-ben szentelte fel. Megemlítésre érdemes, hogy az 1846. augusztus 26-án kelt, 3457. ügyiratszámú jelentés szerint „a püspök kívánságára a temető déli részén egy hely be sántzol­tatott légyen az öngyilkosok el temetetésére". Már kialakult a temető, rendszeresen folynak a te­metkezések, amikor a Választott Község meglepő és fentebb ismertetett álláspontjával ellentétben álló be­advánnyal fordult a tanácshoz. Tekéntetcs Tanáts! Városunk . . . lakóinak száma nőttőn nő, oly annyi­ra, hogy már mind a' városban, mind a' városon kí­vül található alkalmatos köz telkek házak építésére megvétettek . . . mert mindenki inkább a' város mel­letti lapános alsó részen épített, mintsem a' városnak felső hegyes részén . . . illyes nyoltz holdbul álló fun­dus a' Budai külvárosnak alsó részén a' házak mel­lett találtatik, mely 15. évek előtt temetőnek alkal­maztatott ... a Választott Község abban megegyezett, hogy érintett temető bezárattasson . .. illyes köztemető pedig a' vashámor épületen, és Nagy kanálison túl az eladandó mészárszéki épületek árának egy részén meg­veendő 12 hold szántóföldnek területén legczélirá­nyosabban alkalmazható ... a' Budai külvárosi. .. temető mostan bezárattasson, mivel minél előbb be­zárattatik, annál előbb . .. azt eladni, és házak fel­építésére használhatóvá tenni lehetne .. . Költ Pécs Szabad kir. város Választott Község gyűléséből. December 6-án. 846. Aláírások. Az ügyet a tanács úgy látszik elaltatta, mert sem tárgyalásról, sem kapcsolatos állásfoglalásról adatok nem kerültek elő. Pedig talán sok kellemetlenségét el lehetett volna kerülni a javaslat megvalósításával. Ugyanis, ahol a temető területe a -f-130 méter körüli tengerszint feletti magasságra süllyedt, már kellemet­len jelenség mutatkozott. A talajvízszint. A sírok mélysége mindeddig nem volt szabályozva. Hogy mennyire nem, hogy milyen kis sírmélységgel temet­tek, jellemző az 1867. október 24-én kelt, 6507. sz. jelentés. Ebben Bantler Ödön főorvos jelenti a Fő­kapitánynak, hogy a temetőben a katonák 5 láb mély­ségű sírgödör helyett, csak 2 láb mély sírt ástak. Vagy­is csak elkaparták a tetemet. Hiszen, ha a főorvos ál­tal jelzett 5 láb mélységet be is tartották volna, a ko­porsó fölé mintegy egy méternyi föld került volna ,,csak. Rendszeresek voltak a panaszok a temetők rend­jével, elkerítettségével, védettségével kapcsolatban is. Mindennaposak voltak az olyan panaszok — mivel a temetők a legelőkben voltak -, hogy a legelő marhák, disznók a sírokat széttapossák, széttúrják. Ilyen okai lehettek annak, hogy a város szükségesnek tartotta egy temetői bizottság létesítését. Ezen bizottság első ismert részletes jelentését a temetők rendezéséről 1878. december 24-én tárgyalta a közgyűlés. Ennek ered­ménye lett, hogy a közgyűlés 1879. október 27-én, 192. sz. alatt Temetői rendszabályt hagyott jóvá. Ugyan ez elsősorban az árakkal foglalkozik, de előírja azt is, hogy az építendő sírboltok melysége 180 cm kell le­gyen. A sírok mélységéről azonban ez sem rendelke­zik. Lehetséges, hogy éppen ezen szabályozások követ­keztében a sírok mélysége növekedett, és ennek követ­keztében a csapadékos évszakokban a sírokban talaj­víz jelentkezett. Nyilván tömeges panaszok jelentke­zése után 1881. április 25-én a közgyűlés is foglalko­zott ezzel a kérdéssel. A közgyűlési jegyzőkönyv pon­tos és részletes képet ad a helyzetről. „Felolvastattak - a temető rendezésére alakított állandó, választmány - úgy a közegészségügyi bizott­ság -, valamint a városi tanács részéről - a budai kül­városi új közsirkert azonnali beszüntetése és a szük­séges intézkedések tárgyában tett előterjesztések. Minthogy ezen jelentések szerint a budai külvárosi új sírkert talaja annyira vizenyős, hogy az ásott sí­rokba két lábnyi víz is összejön - megtörtént, hogy a koporsót csak is nehezék alkalmazásával lehetett a sírfenékre lebocsájtani, ez sem a tartozó kegyelet, sem pedig a közegészségügy szempontjából meg nem tűr­hető, ennélfogva a célszerűtlennek bizonyult új köz­sírkert azonnal felhagyatni rendeltetik, s a temetkezés addig, amíg egy alkalmas új temetkező hely kisze­meltctik, a régibb temetőben, a kápolna alatti úton, még elég tágas helyen, a hol eddig a gyermekek és óhitűek temettettek, úgy a Pécs-barcsi vasút társulat tulajdonát képező - s attól mielőbb megszerzendő te­rületen, valamint szükség esetén a szigeti külvárosi temetőben eszközlendő. Amiért is utasíttatik a város tanácsa, hogy az em­lített vasút társulat tulajdonát képező és a régibb temető mellett fekvő földterület megszerzése iránt in­tézkedjék. Mivel azonban mindezen helyek huzamosb időre a temetkezésre elégségesek nem lesznek, - külömben is a régibb temetőnek közegészségügyi és a város ki­terjeszthetése szempontjábóli elévítése kívánatos vol­na, ennélfogva utasíttatik a temető rendezésére ala­kított állandó bizottság, hogy egy új közsírkertre al­kalmas területet kiszemeljen ..." Am ez a kategorikus állásfoglalás hamarosan eny­hült. Az 1881. augusztus 22-iki közgyűlés ugyanis már a következőképpen intézkedett. „A temető bővítése ügyében a tanács előterjesztést tesz. Miután az esetben, ha sírgödrök 7 láb mélységre leásatnak s a temetés ily mélységre tényleg eszközöl­hető, a később netán oda szivárgó víz már káros ha­tással nincs, s mivel a megkezdett új temetőben a nyári idény alkalmával a földtalaj nem vizenyős, ennél

Next

/
Thumbnails
Contents