Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)

Történettudomány - Madas József: Pécs régi temetkezési helyei

78 MADAS JÓZSEF Egyben a maga részéről felajánlott a költségekhez való hozzájárulásként 1000 váltóforintot is. A Választott Község hozzájárult a kápolnalétcsítés gondolatához, de azzal a kikötéssel, hogy a várost ezzel kapcsolatban semmiféle költség nem terhelheti. A kápolnaügy a püspök sürgetése ellenérc is lassan fejlődött. Végül is Windisch Ferenc építőmester építette és Scitovszky János pécsi püspök 1849-ben szentelte fel. Megemlítésre érdemes, hogy az 1846. augusztus 26-án kelt, 3457. ügyiratszámú jelentés szerint „a püspök kívánságára a temető déli részén egy hely be sántzoltatott légyen az öngyilkosok el temetetésére". Már kialakult a temető, rendszeresen folynak a temetkezések, amikor a Választott Község meglepő és fentebb ismertetett álláspontjával ellentétben álló beadvánnyal fordult a tanácshoz. Tekéntetcs Tanáts! Városunk . . . lakóinak száma nőttőn nő, oly annyira, hogy már mind a' városban, mind a' városon kívül található alkalmatos köz telkek házak építésére megvétettek . . . mert mindenki inkább a' város melletti lapános alsó részen épített, mintsem a' városnak felső hegyes részén . . . illyes nyoltz holdbul álló fundus a' Budai külvárosnak alsó részén a' házak mellett találtatik, mely 15. évek előtt temetőnek alkalmaztatott ... a Választott Község abban megegyezett, hogy érintett temető bezárattasson . .. illyes köztemető pedig a' vashámor épületen, és Nagy kanálison túl az eladandó mészárszéki épületek árának egy részén megveendő 12 hold szántóföldnek területén legczélirányosabban alkalmazható ... a' Budai külvárosi. .. temető mostan bezárattasson, mivel minél előbb bezárattatik, annál előbb . .. azt eladni, és házak felépítésére használhatóvá tenni lehetne .. . Költ Pécs Szabad kir. város Választott Község gyűléséből. December 6-án. 846. Aláírások. Az ügyet a tanács úgy látszik elaltatta, mert sem tárgyalásról, sem kapcsolatos állásfoglalásról adatok nem kerültek elő. Pedig talán sok kellemetlenségét el lehetett volna kerülni a javaslat megvalósításával. Ugyanis, ahol a temető területe a -f-130 méter körüli tengerszint feletti magasságra süllyedt, már kellemetlen jelenség mutatkozott. A talajvízszint. A sírok mélysége mindeddig nem volt szabályozva. Hogy mennyire nem, hogy milyen kis sírmélységgel temettek, jellemző az 1867. október 24-én kelt, 6507. sz. jelentés. Ebben Bantler Ödön főorvos jelenti a Főkapitánynak, hogy a temetőben a katonák 5 láb mélységű sírgödör helyett, csak 2 láb mély sírt ástak. Vagyis csak elkaparták a tetemet. Hiszen, ha a főorvos által jelzett 5 láb mélységet be is tartották volna, a koporsó fölé mintegy egy méternyi föld került volna ,,csak. Rendszeresek voltak a panaszok a temetők rendjével, elkerítettségével, védettségével kapcsolatban is. Mindennaposak voltak az olyan panaszok — mivel a temetők a legelőkben voltak -, hogy a legelő marhák, disznók a sírokat széttapossák, széttúrják. Ilyen okai lehettek annak, hogy a város szükségesnek tartotta egy temetői bizottság létesítését. Ezen bizottság első ismert részletes jelentését a temetők rendezéséről 1878. december 24-én tárgyalta a közgyűlés. Ennek eredménye lett, hogy a közgyűlés 1879. október 27-én, 192. sz. alatt Temetői rendszabályt hagyott jóvá. Ugyan ez elsősorban az árakkal foglalkozik, de előírja azt is, hogy az építendő sírboltok melysége 180 cm kell legyen. A sírok mélységéről azonban ez sem rendelkezik. Lehetséges, hogy éppen ezen szabályozások következtében a sírok mélysége növekedett, és ennek következtében a csapadékos évszakokban a sírokban talajvíz jelentkezett. Nyilván tömeges panaszok jelentkezése után 1881. április 25-én a közgyűlés is foglalkozott ezzel a kérdéssel. A közgyűlési jegyzőkönyv pontos és részletes képet ad a helyzetről. „Felolvastattak - a temető rendezésére alakított állandó, választmány - úgy a közegészségügyi bizottság -, valamint a városi tanács részéről - a budai külvárosi új közsirkert azonnali beszüntetése és a szükséges intézkedések tárgyában tett előterjesztések. Minthogy ezen jelentések szerint a budai külvárosi új sírkert talaja annyira vizenyős, hogy az ásott sírokba két lábnyi víz is összejön - megtörtént, hogy a koporsót csak is nehezék alkalmazásával lehetett a sírfenékre lebocsájtani, ez sem a tartozó kegyelet, sem pedig a közegészségügy szempontjából meg nem tűrhető, ennélfogva a célszerűtlennek bizonyult új közsírkert azonnal felhagyatni rendeltetik, s a temetkezés addig, amíg egy alkalmas új temetkező hely kiszemeltctik, a régibb temetőben, a kápolna alatti úton, még elég tágas helyen, a hol eddig a gyermekek és óhitűek temettettek, úgy a Pécs-barcsi vasút társulat tulajdonát képező - s attól mielőbb megszerzendő területen, valamint szükség esetén a szigeti külvárosi temetőben eszközlendő. Amiért is utasíttatik a város tanácsa, hogy az említett vasút társulat tulajdonát képező és a régibb temető mellett fekvő földterület megszerzése iránt intézkedjék. Mivel azonban mindezen helyek huzamosb időre a temetkezésre elégségesek nem lesznek, - külömben is a régibb temetőnek közegészségügyi és a város kiterjeszthetése szempontjábóli elévítése kívánatos volna, ennélfogva utasíttatik a temető rendezésére alakított állandó bizottság, hogy egy új közsírkertre alkalmas területet kiszemeljen ..." Am ez a kategorikus állásfoglalás hamarosan enyhült. Az 1881. augusztus 22-iki közgyűlés ugyanis már a következőképpen intézkedett. „A temető bővítése ügyében a tanács előterjesztést tesz. Miután az esetben, ha sírgödrök 7 láb mélységre leásatnak s a temetés ily mélységre tényleg eszközölhető, a később netán oda szivárgó víz már káros hatással nincs, s mivel a megkezdett új temetőben a nyári idény alkalmával a földtalaj nem vizenyős, ennél