Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)
Régészet - Fülep Ferenc: A pécsi későrómai-ókeresztény mauzóleum feltárásáról
A PÉCSI KÉSŐRÓMAI-ÓKERESZTÉNY MAUZÓLEUM FELTÁRÁSÁRÓL FÜLEP Ferenc Sopiane városa az i. sz. II. század elején létesült. 1 A város nevét feliratos kőemlék nem őrizte meg, de egy ókori útleírás, az Itinerarium Antonini 2 ötször említi, és ennek alapján a Duna és Dráva közé eső háromszögben terült el. Már a XVIII. század folyamán a római várost a mai Pécs belvárosa területén előkerült romokkal azonosították. 3 Lakói között a helyi illir—kelta lakosság mellett bevándorolt nyugat pannóniai és itáliai elemek találhatók, amint ezt szép számmal előkerült sírkövek, oltárkövek megörökítették/* A városban már a II. században nagyobb épületek emelkedtek, amelyek maradványai az 1903-04-ben épült főposta építkezései során bukkantak elő. Ezeket akkor elpusztították, csak Cséfai Flórián városi mérnök rajzai őrizték meg őket. 5 A város a 167 körül kitört szarmata-markoman háborúk idején elpusztult 6 és - az ásatások tanúsága szerint - sokkal szerényebb keretek között újjáépült a II. század végén, III. század elején. A város a III. század közepén újabb ellenséges dúlás áldozata lett. 7 Az ismét újjáépült város életében ekkor hosszabb nyugalmas időszak következett, amelynek során 295 után, Diocletianus császár idejében a négy rész - tartományra felosztott Pannónia keleti részének, Valeria tartománynak a polgári közigazgatási székhelye lett. 8 Itt volt a székvárosa a tartomány fejének, a praeses-nek, amit Ammianus Marcellinus 9 római történetíró tudósításából ismerünk, s ez egyben az egyetlen irodalmi adat - a fent említett útikönyv mellett - a város nevére vonatkozóan. A IV. századi békés fejlődés az öt út csomópontjában 10 fekvő római város életében jelentős fellendülést, virágzást hozott. A római város középpontjaként meghatározható területen, a mai posta környékén, az 1960-as években folytatott ásatások 11 a város 1 Fülep (1974) 31. 2 Itin. Ant. 231.9; 232.8; 264.1; 264.7; 267.5. 3 Fülep (1984) 9. tov. irod. 4 Fülep (1984) 270. sk. 5 Fülep (1974) 5. tov. irod. 6 Fülep (1974) 7 Fülep (1974) 29,31. • Fülep (1984) 274. 9 Amm. Marc. 28.1.5 10 Radnóti, A.: Sopianae-ból kiinduló római utak. PMÉ (1939-40.) 27. skk. 11 Fülep (1974) nagy épületeit hozták napvilágra, esetleg ezen a helyen feküdt a város fóruma. Felmerült olyan vélemény is, hogy az 1903-ban előkerült épületek későbbi periódusa, a praeses székhelyéül szolgáló nagyszabású középület lehetett. 12 Az 1960-as években e területen - többek között - hatalmas közfürdő romjai kerültek elő, 13 márvány borítású fürdőmedencékkel. S mivel a különböző isteneknek szentelt oltárkövek éppen a csatlakozó területeken bukkantak elő az idők folyamán, már Török Gyula M feltételezte, hogy itt kell keresnünk a város vallási központját, a capitoliumot is, az egyes istenek itt létesített szentélyeivel. A város fellendüléséről más jelek is tanúskodnak. A IV. század elejétől kezdve feltételezhető a kereszténység térhódítása a Drávától északra eső területeken, így Sopianaeban is. 15 A római város temetőit a mai belváros északi részén, a Sallai utca vonalától felfelé egészen a mai Székesegyházig sikerült meghatározni. Ezek a temetők a III., de főként a IV. századi lakosság temetkező helyei voltak, s legsűrűbb részei a Székesegyház előtti téren, 16 illetve ettől délre, a Geisler E. utca környékén kerültek elő. 17 Az itt megtalált ókeresztény sírépítmények, közöttük számos festett sírkamra, 18 arra vall, hogy a IV. század folyamán a város tehetős lakossága az új hit, a kereszténység követője lett és családi sírboltok gyanánt ezeket a költséges, bátran mondhatjuk „luxus kivitelű" sírkamrákat emelték halottaiknak. Az első tudósítás 1716-ból említ festett sírépítményt 19 Pécs belvárosa területéről, majd 1780-ban került elő a Székesegyház déli homlokzata előtt az I. sz. festett sírkamra 20 (többek között Péter és Pál apostolok alakjával, bibliai jelenetekkel) ; 1922-ben bukkant rá Möller István és Szőnyi Ottó a három12 Fülep (1974) 31. 13 Fülep (1974) 28. skk. Abb. 1-2-3. ** Török, Gy.: Római leletek a pécsi Mátyás király fogadó helyén. PMÉ (1939-40.) 20. sk. 15 Vö. Nagy, T.: A kereszténység története a római védőrendszer összeomlásáig. (Die Geschichte des Christentums in Pannonién bis zu dem Zusammenbruch des römischen Grenzenschutzes.) Diss. Pann. Ser. II no. 12. (1939) 78. 16 Fülep (1984) 37. 7-8. ábra. 17 Fülep (1984) 77. 23. ábra és Suppl. VII. 18 Vö. 16-17. jegyzet. 19 Fülep (1984) 36. 20 Fülep (1984) 36. skk. tov. irod. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) : 31-44. Pécs, Hungária, 1948.
